Adózó béren kívüli juttatások?
Miközben a Magyarországon működő vállalatok körében egyre népszerűbbé válnak - akár a cafeteriarendszer keretében - az alkalmazottaknak juttatott adómentes, illetve kedvezményesen adózó természetbeni és más pénzbeli támogatások, addig az adóreformot előkészíteni hivatott adóreform-bizottság ezek korlátozását javasolja. Amennyiben a kormány után a képviselők is rábólintanak a testület elképzelésére, úgy ez a cégeket ösztönzési rendszerük újragondolására késztetheti.
Az adóreform-bizottság szerint indokolt lenne meghatározott természetbeni és pénzbeli juttatások adó- és járulékmentes igénybevehetőségét a kifizetett bér arányában, de legfeljebb egy maximált összeghatárig korlátozni. Ez a grémium álláspontja szerint csökkentheti az adóelkerülést, így mérsékelve a közteherviselés igazságtalanságát, mivel jelenleg olyanok is élnek ezzel az eszközzel, akiknek tényleges jövedelmi viszonyuk alapján nem lenne rá szükségük. A szakértők rámutatnak: szélsőséges esetben előfordul, hogy több ezer fős cég éves keretben a bérként kifizetett éves bruttó jövedelem mellett az éves bruttó bér 100-150 százalékát kitevő, kizárólag köztehermentes juttatási rendszert működtet. Ennek következtében a minimálbéren foglalkoztatottak esetében közel 1,4 millió forint éves nettó jövedelmet juttathat nulla szja és 18,5 százalék járulékteherrel, vagy havi 125 ezer forint bért kapó alkalmazott esetén több mint 2,8 millió forint éves nettó jövedelmet juttathat 6 százalék körüli szja és 17 százalék járulékteherrel.
A korlátozás számos olyan béren kívüli juttatást érinthet, amelyeknek az idén ráadásul emelkedett az adómentesen igénybe vehető határa. A legnépszerűbb elemeknek számító melegétkeztetési utalvány adómentes értéke havi 6-ról 8 ezer forintra, az élelmiszer-utalványé pedig havi 3 és fél ezerről 4 ezer forintra emelkedett, ráadásul nemcsak az alkalmazottat, de a szakmai gyakorlaton lévő tanulókat és a munkáltatótól nyugdíjba vonultakat is megilleti az étkezési juttatás. Az iskolakezdési támogatás esetében évi 15 ezerről 17 ezer forintra nőtt a gyermekenként és szülőnként adható köztehermentes rész öszszeghatára, míg az idén immár 5700-5700 forint értékben lehet adómentesen három alkalommal csekély értékű ajándékot adni a foglalkoztatottnak. Az üdülési csekk értékéből pedig 57 ezer forintot nem terhel adó- és járulékfizetési kötelezettség, amely a kormány szerint az idén 10 milliárd forint értékben ösztönzi mintegy 400 ezer munkavállaló pihenését. Gyakran alkalmazzák a cégek - közülük is elsősorban a nagyvállalatok - az egészség-, illetve önkéntes pénztári tagdíjakhoz való hozzájárulást, valamint a biztosítást is, de egyre nő a népszerűsége a - teljes mértékben adómentes - kedvezményes vagy ingyenes internet- és számítógép-használatnak, illetve a számítógép megszerzésének is.
Egyes vélekedések szerint a vállalatok bérre fordítható keretösszegének korlátozottságából adódóan a béren kívüli juttatásokkal nagyban lehet a munkavállalók elkötelezettségét növelni, míg mások azt hangoztatják: ezek a tényezők meghatározzák az alapbeállítódást, de inkább rövid távon bírnak nagy jelentőséggel. Mindenesetre kétségtelen, az utóbbi néhány évben megnőtt az alkalmazottak között ismertségük, ezért a fokozatosan növekvő munkavállalói igényt a cégek megpróbálják követni, és egyre többen cafeteriarendszert vezetnek be. Az elemek korlátozása esetén azonban újragondolhatják ösztönzési rendszerüket.
