Indulás előtt a hazai CO2-üzletek

Az Európai Unióban a szén-dioxid-kvóták kereskedelmi rendszerének elindítása új kötelezettségeket ró a nagy kibocsátó ágazatokra, ám az egyes cégek előtt egyúttal komoly pénzügyi lehetőség nyílnak, amennyiben jól gazdálkodnak az államtól kapott kibocsátási egységeikkel. Az üvegházhatású gázok emiszsziójának csökkentését célzó rendszer keretében a cégek - az egyenként egy tonna szén-dioxid-kibocsátásra feljogosító - kvótákkal azonnali és határidős ügyleteket is köthetnek. Ezzel jelentős megtakarításokat érhetnek el, vagy találhatnak új forrásokat fejlesztéseikhez, igaz, a kvóták kiosztására Magyarországon várhatóan csak május végén, június elején, a nemzeti regiszter felállítását követően kerül sor. Mielőtt egy cég valamilyen ügyletet kezdeményezne, legfontosabb azt tisztázni, hogy mi is a célja a tranzakcióval - fogalmazott Baráth Barna. A Vertis Környezetvédelmi Pénzügyi Tanácsadó Kft. ügyvezetője elmondta: határidős ügyletet akkor érdemes indítania egy cégnek, ha fő célja az ár stabilizálása, hogy ezzel kizárhassa a kvótaárak alakulásából fakadó bizonytalanságokat. Ennek keretében egyszeri alkalomra szóló és keretszerződéseket is lehet kötni, ugyanakkor mivel az ügylet jövőbeni "szállításokra" vonatkozik, ezért a vevőnek jelentős kockázattal kell számolnia. Ennek kiküszöbölése érdekében az eladónak számítani kell hitelképessége ellenőrzésére, a másik oldalról pedig gyakori az előlegfizetés. Határidős ügyleteket már most korlátozás nélkül köthetnek a hazai cégek, s a nemzetközi tapasztalatok szerint a megállapodások többsége 2005-re vagy 2006. decemberi "szállításra" vonatkozik. A megállapodásoknál a felek többnyire közvetlenül szerződnek. A kvóták adásvételére szakosodó brókerek a partnerek keresésében, a megfelelő ár és struktúra kialkudásában, illetve a tranzakció lebonyolításában vállalnak szerepet. Ezzel szemben az azonnali ügyleteknél a fő cél nem az árak rögzítése, hanem a hiányzó kvóták beszerzése vagy éppen a felesleges kibocsátási egységek gyors értékesítése. A nemzeti regiszter felállítását követően a cégek az ennek keretében létrehozott számláikról bármikor kezdeményezhetnek átutalásokat, s az ügyletek kockázata is lényegesen kisebb, hiszen a kötést követően azonnal indulnak a tranzakciók. A felek itt is kapcsolatba léphetnek egymással közvetlenül, ugyanakkor az azonnali eladásoknál vagy vételeknél lehetőség van tőzsdei ügyletekre is. A fizetési és a szállítási kockázat ebben az esetben végképp eltűnik, igaz, az üzlet abból a szempontból komplikáltabb, hogy a tőzsdén nem kereskedhet bárki közvetlenül. Azonnali vételt egyébként már a magyar nemzeti regiszter felállítása előtt is köthetnek a hazai cégek, amennyiben valamelyik már létező nyugat-európai - például a dán, a holland vagy a német - nemzeti regiszteren saját számlát nyitnak, igaz, eladásra a kvóták kiosztásáig nincs mód. A kvóták fizikailag egyik esetben sem jelennek meg, csak egyik számláról a másikra fognak mozogni. Ugyanakkor minden egyes kvótát saját sorszámmal látnak el, s Brüsszel egy olyan nemzetközi tranzakciós lista felállítását is elrendelte, amelyen keresztül az európai uniós emissziókereskedelmi rendszer keretében kötött összes ügyletet nyomon lehet majd követni. A rendszer által érintett mintegy 250 hazai létesítmény teljesen szabadon gazdálkodhat az államtól - szén-dioxid-kibocsátásra kapott - kvótáival. A cégek által eladásra kínált kvótákból pedig bármely európai unióbeli jogi és természetes személy vásárolhat, akár befektetési céllal is, s brókerekre is rá lehet bízni a kibocsátási egységek kezelését. Az érdeklődést jelzi, hogy a napi ügyletek volumene uniós szinten az év eleji néhány százezresről mostanra milliós nagyságrendűre nőtt, miközben - igaz, más okból kifolyólag - a kibocsátási egységek értéke 7 euróról a 16-18 euró közötti sávba emelkedett. Az egyetlen igazi megkötés az, hogy a cég gondoskodjon arról, év végén mindig elegendő kvótája legyen ahhoz, hogy teljes szén-dioxid-kibocsátását le tudja fedni. Ellenkező esetben a mulasztást elkövető cégre kibocsátási egységenként 40 euró büntetést fognak kiszabni, a hiányzó egységeket a következő évben pótolnia kell, és kötelezettségei teljesítéséig nem is kereskedhet kvótáival - tette hozzá Baráth Barna.

A szén-dioxid-kvóták adásvétele az eddigi tervek szerint szolgáltatásnak minősül, így az ügyleteket áfával terhelik. A szolgáltatás teljesítésének helyszínét a vevő országának tekintik, így az áfát a vevőnek kell befizetnie saját országában. A cégek részére évente tartott kvótakiosztás egyfajta ingyenes állami juttatásnak minősül, ezért azt a vállalatoknak fel kell tüntetni mérlegük elkészítésekor is, így ez a cégek működésének eredményességét és vagyonuk nagyságát is befolyásolja.