Otthon Start: Kármán András fontos ígéretet tett, kiderült, mi lesz a lakásépítési program sorsa
Kármán András pénzügyminiszter-jelölt meghallgatásán külön kérdésként merült fel, hogy a Tisza-kormány megtartja-e a fix 3 százalékos hitelt, a csokot és az Otthon Startot. Kármán válaszában azt mondta, a lakhatási támogatásokat továbbviszik, de szerinte az eddigi rendszer túlságosan a saját tulajdon megszerzését támogatta. Értékelése szerint ez hozzájárult ahhoz, hogy az ingatlanárak nagyon gyors ütemben emelkedtek.
Marad az Otthon Start de más viszi el a fókuszt
A pénzügyminiszter-jelölt megközelítése alapján a következő időszak lakáspolitikájában nem a meglévő támogatások azonnali megszüntetése, hanem azok átalakítása és kiegészítése lehet napirenden. Kármán András úgy fogalmazott, hogy a kínálatot kell erősíteni, és a bérleti piacot is. Hozzátette: nem visszafelé akarnak menni ezen az úton, hanem előre. Szerinte a lakhatási problémák sokrétűek, ezért nem lehet minden gondot egyetlen eszközzel kezelni,
színesebb programokra van szükség.
Ez a megközelítés azt jelenti, hogy az Otthon Start és a csok jövője nem önmagában, hanem a teljes lakáspolitikai keret részeként kerülhet a kormány elé. A meghallgatáson elhangzottak alapján a Tisza-kormány nem a támogatási rendszer hirtelen lebontását tervezi, hanem a lakáspiaci hatások vizsgálatát és a hangsúlyok módosítását. A saját tulajdon támogatása mellett nagyobb szerepet kaphat a lakáskínálat bővítése és a bérleti piac fejlesztése.
A pénzügyek és a gazdaságpolitika szerepe
A pénzügyminiszter-jelölt lakáspolitikai válasza illeszkedett abba a szélesebb gazdaságpolitikai gondolatmenetbe, amelyet a meghallgatásán felvázolt. Kármán András szerint kiszámíthatóbb szabályozásra, erősebb jogbiztonságra és átláthatóbb állami működésre van szükség. Azt is hangsúlyozta, hogy az adórendszerben nem tartja reálisnak az egyik napról a másikra végrehajtott fordulatot, de
idővel hozzányúlnak a kedvezményekhez és a különadókhoz.
A lakáspolitikai kérdésekkel párhuzamosan a vagyonadó is hangsúlyos téma volt a meghallgatáson. Kármán András a tervezett 1 százalékos vagyonadóról a következőket mondta:
„A vagyonadó kapcsán arról beszélt, hogy Magyarországon az EU-ban a második legmagasabb a vagyonok szélsőséges eloszlása. Szerinte a vagyonosok látványosan kevesebb adót fizetnek, mint az alacsonyabb jövedelműek. Ennek beszedését segíti, hogy már léteznek adatbázisok ingatlanra, pénzügyi vagyonra, amelyek lehetővé teszik az adóalap megállapítását.
Milliárdosok, figyelem: minden megváltozik
Az adóhivatal központilag végzi el ezt. Aki egymilliárd forint fölött van, kap egy adótervezetet, amit ki tud egészíteni. A lakosság döntő többségének ezzel nem lesz feladata. A beszedhetőségnél az jelentheti a sikert, hogy széles legyen a vagyonalap, de a kulcs alacsony lesz, 1 százalékos. Így nem lesz ösztönzöttség az adóelkerülésre. Kármán szerint emiatt nem visznek majd át vagyonokat a szomszédos országokba.
Ahogy azt korábban megírtuk, a vagyonadó és a lakhatási támogatások kérdése azért kapcsolódik össze, mert mindkettő
- az ingatlanvagyont,
- a háztartások vagyoni helyzetét
- és az állam újraelosztási szerepét érinti.
Kármán András a meghallgatáson azt az álláspontot képviselte, hogy az adóterhelésnek arányosabbá kell válnia, miközben a lakhatási gondokra nem kizárólag a tulajdonszerzés támogatásával kell válaszolni.
A Tisza-kormány tervei szerint a költségvetés átvizsgálása után, nyár végéig terjesztenék be a költségvetés módosítását, október végéig pedig a 2027-es költségvetés tervezetét. Ez alapján az Otthon Startot, a csokot és a lakhatási támogatások egészét érintő pontos döntések a költségvetési felülvizsgálat után válhatnak részletesebbé. A keddi meghallgatáson azonban Kármán András egyértelművé tette: a lakhatási támogatásokat nem megszüntetni, hanem új irányba terelni akarják.
