Ipari gondok a növekvő vízhiány miatt
Növekvő problémákat eredményezhet az európai országoknak, hogy a klímaváltozás következtében a kontinens egyes államaiban súlyosbodó vízhiánnyal kell szembenézni, míg más helyeken a növekvő csapadékmennyiség, illetve annak szélsőséges eloszlása okozhat gondokat. Egy az Európai Bizottság szakértői által március végén közzétett tanulmány szerint azokban a közösségi tagállamokban, ahol csökken a felhasználható víz mennyisége, a megmaradt forrásokért egyre élesebb verseny alakulhat ki a mezőgazdaság, az energetika, az egyes ipari ágazatok és a közszolgáltató szektorok között. A Financial Times által idézett tanulmány szerint középtávon az éves csapadék összege Észak-Európában várhatóan 10-40 százalékkal emelkedni fog, míg a mediterrán térség országaiban átlagosan 20 százalékos csökkenésre lehet számítani. Éppen ezért a bizottság szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy minden térségben részletes vizsgálatokra lenne szükség annak megállapítására, hogy pontosan milyen hatásokra kell számítani a klímaváltozás következtében, illetve milyen intézkedésekre van szükség a növekvő aszály, vagy éppen a csapadék okozta eróziós károk mérséklése érdekében.
Az európai kontinensen kívül persze a gondok még súlyosabbak: világszerte több mint egymilliárd ember nem jut megfelelő ivóvízhez, és évente 2-5 millióan halnak meg a szennyezett víz okozta betegségekben. Egy a Packaging Digest által közzétett beszámoló szerint ugyanakkor a vízzel kapcsolatos problémák egyúttal hatalmas üzleti lehetőséget jelentenek a vízszolgáltatással és -tisztítással foglalkozó cégeknek. Erre különösen jó példa Kína, ahol a gyors gazdasági fejlődés ellenére - és részben következtében - városok százai szenvednek a tiszta ivóvíz hiányától. Emiatt a szektorban a következő években jelentős fejlesztések várhatók, s a nyugat-európai vállalatok már agreszszív piacépítésbe is kezdtek a távol-keleti országban. A tét nagyságát mutatja, hogy szakértők szerint a szennyvízkezeléssel foglalkozó vállalatok összforgalma Kínában a tavalyi 18,7 milliárd dollárt követően az idén elérheti a 22,7 milliárdot, s az előrejelzések 2010-re már 33,2 milliárdra becsülik az ágazat éves bevételének összegét.


