Lassul az igénynövekedés

Nem segítette a gazdaság versenyképességének javulását az energiapolitika, és valószínűleg a jövőben sem fogja - állítja Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója, aki arra számít, hogy a GDP a jövőben nagyobb ütemben növekszik majd az energiaigénynél.

Nemcsak az üzemanyag, de a lakossági és az ipari villamosenergia-árak is elérték már a nyugat-európai szintet - mondta Hegedűs Miklós. Hozzátette, az azért némiképp elgondolkodtató, hogy a magyar és a német áramárak nagyjából azonos szinten vannak, miután Magyarországon az üzemanyagokkal ellentétben az áram árában még alig van adótartalom, viszont Németországban komoly állami elvonás terheli a villamos energiát.

A gazdasági versenyképesség és az energiapolitika összefüggéseivel kapcsolatban úgy vélte, Magyarországon az energiapolitika eddig nem segítette igazán a versenyképesség javulását, és véleménye szerint a jövőben sem fogja segíteni.

A világ villamosenergia-igénye 2030-ig az előrejelzések szerint megduplázódhat - említette a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője a visegrádi fórumon, hozzátéve, hogy az energiaigény növekedése várhatóan lelassul. Az elmúlt harminc évben éves átlagban 3,6 százalékkal nőtt az energiaigény, a következő 15 évben ezzel szemben 2,5 százalékos növekedés prognosztizálható. Magyarország esetében hozzávetőlegesen azzal lehet számolni, hogy egyszázaléknyi GDP-növekedéshez 0,33-0,35 százaléknyi energiaigény-növekedés társul. Az országban Hegedűs Miklós szerint a jövőben mintegy 5000 gigawattórányi kapacitásra lesz szükség, 60 százalékban az igénynövekedés, 40 százalékban a régi erőművek selejtezése miatt. Az új kapacitások zömmel földgázbázison épülnek majd, de minden bizonnyal növekszik a megújuló források aránya is. (VG)