Nehéz a lobbizók dolga
Előnyös helyzetet teremtő jogszabályváltozás, egy engedély kiadása, egy területfejlesztési projekt támogatása, vagy éppen egy költségvetési támogatás kiharcolása egyaránt lehet a lobbi célja. Magyarországon rengetegen lobbiznak, hiszen a jó érdekérvényesítés előnyökkel jár, ám a hazai névjegykártyákon nem a lobbista megnevezés, hanem valami más titulus szerepel. Itthon lobbizik a kormánykapcsolati igazgató, az ügyvezető, a polgármester, az egyetemi rektor - sorolja Kopiás Gábor, a Kopiás Lobbitanácsadó Iroda ügyvezetője.
A sikerhez azonban nem elég a "felmegyek a miniszterhez"-féle elhatározás - hangsúlyozza. A hatékony lobbistratégia elsődleges feltétele a megfelelő együttműködés kialakítása az érdekelt felek között. A hazai cégek és az önkormányzatok többsége nem tud önállóan lobbizni, mert nincsenek meg az ehhez szükséges ismereteik és kapcsolataik - állítja a szakember. A lobbistratégia következő lépése a szükséges források megszerzése - akár az uniótól, akár a kormányzattól, vagy egyéb forrásból. Egy településhez kötött vagy térségi beruházás esetén a helyi önkormányzatok és vállalkozások részvételével is számolni lehet. A harmadik lépés a legkellemesebb: a megszerzett források felhasználása és a megvalósított előnyök dokumentálása. Ekkor már egy erős PR-tevékenységgel segíthető a folyamat továbbvitele újabb források kiaknázásával és felhasználásával.
A sokszereplős projekteknél gyakori hiba - hívja fel a figyelmet Kopiás Gábor -, hogy az egy oldalon álló érdekelt felek előbb vesznek össze, mint ahogy pluszpénzt tudtak volna szerezni. Ennek úgy tudja elejét venni egy hivatásos lobbista, hogy "külső nézőpontból" segíti a belső egyeztetéseket és az így kialakult közös álláspont képviseletét.
A megfelelő együttműködés és a hatékony érdekérvényesítési stratégiák kialakításán kívül azonban akad még tennivaló a hazai lobbikultúra körül. Annak eszköztárából ugyanis ki kell zárni minden olyan módszert, amely nem felel meg az üzleti etikai szabályoknak. Az Első Magyar Lobbiszövetségben kidolgoztak egy etikai kódexet, amelynek betartását önkéntesen vállalják a szövetség lobbistái. Ennek lényeges eleme, hogy tartózkodnak minden olyan tevékenységtől, amely megengedhetetlen eszközökkel helyezné nyomás alá a hivatalos személyeket. A sajtóban is számos kedvezőtlen példát lehet olvasni közbeszerzésekkel, a Duna partján elrakott "dokumentumokkal" kapcsolatban. Ezeknek a korrupciós ügyeknek nem volna szabad összekapcsolódniuk a fejekben a lobbizással mint legitim, kommunikációs módszerekkel történő érdekérvényesítő módszerrel.
