Növekvő hajlandóság a szelektív gyűjtésre
A lakosok valamivel több mint 60 százaléka alkalmazza a szelektív hulladékgyűjtést azokon a településeken, amelyeken az elmúlt években kiépült annak infrastruktúrája - derül ki abból a felmérésből, amelyet az Öko-Pannon Kht. tett közzé a múlt héten. A legnagyobb hazai csomagolási koordináló szervezet tájékoztatása alapján az ezerfős reprezentatív mintán elkészített vizsgálat szerint a megkérdezettek 98 százaléka már hallott a szelektív hulladékgyűjtésről, noha az tíz hazai lakos közül továbbra is csupán három számára érhető el.
A legnagyobb akadályt is éppen a válogatott hulladékgyűjtés infrastruktúrájának gyengesége jelenti, ugyanis a lakosság szelektálási hajlandósága nagyban függ attól, milyen távol van a legközelebbi gyűjtősziget. A felmérés szerint a megkérdezettek 23 százaléka maximum 50 métert, 22 százalék 50 és 100 méter közötti távolságot, további 18 százalék pedig 100-300 métert hajlandó megtenni kapujától a legközelebbi gyűjtőpontig, s csupán hat százalék mondta azt, hogy válogatási hajlandóságát nem befolyásolja a távolság. A szelektív hulladékgyűjtéstől elzárkózók legnagyobb hányada is a gyűjtőszigetek távolságára hivatkozik, s csak ezt követik az otthoni helyhiányra, az ilyen gyűjtés körülményességére, valamint az időhiányra vonatkozó kifogások.
A szelektív hulladékgyűjtésben a papír vezet, legalábbis a megkérdezettek 30,9 százaléka papírt, 26,8 százaléka műanyagot, 22,1 százaléka üveget, 8,5 százaléka pedig fémcsomagolásokat gyűjt leggyakrabban. Az Öko-Pannon szakértői szerint biztató, hogy azokon a településeken, ahol a rendszer még nem működik, a felmérésben részt vevők 87,3 százaléka lenne hajlandó - saját bevallása szerint - anyaga szerint elkülönítve gyűjteni az otthonában képződött hulladékot.
Az Öko-Pannon a csomagoláskibocsátó cégek kötelezettségeit átvállalva - illetve azok finanszírozásával - eddig az ország 304 településén szállt be a lakossági szelektív hulladékgyűjtés finanszírozásába, s a tervek szerint a koordináló szervezet év végére várhatóan mintegy 3,5 millió fő lakóhelyén biztosítja majd a szelektív hulladékgyűjtés működőképességét a többletköltségek megtérítésével. Az Öko-Pannon rendszeréhez csatlakozott településeken élők tavaly átlagosan 7,6 kilogramm csomagolási hulladékot dobtak a színes gyűjtőedényekbe. Ez egyelőre jócskán elmarad a nyugat-európai átlagoktól, ám a koordináló szervezet szakértői szerint - jelentős részben a társaság oktatási-felvilágosító programjainak köszönhetően - ez a mennyiség az év végére már 9-10 kilogrammra emelkedhet.
