Szigorúan ellenőrzött orvosságok
Ha egy gyógyszernek nincs mellékhatása, akkor a főhatása is kétséges - jelentette ki Kovács Péter klinikofarmakológus, a Debreceni Egyetem docense a napokban rendezett szakmai konferencián. Ám a mellékhatásokat komolyan kell venni, ezért hazánkban 1963 óta működteti az Országos Gyógyszerészet Intézet (OGYI) a mellékhatás-jelentések rendszerét - tudtuk meg Csekey Éva főigazgató-helyettestől. A gyógyszercégeknek, az orvosoknak kötelező jelenteni a gyógyszer vagy vizsgálati készítmény alkalmazásából következő káros hatást. Jelenteni kell a súlyos mellékhatást (halál, életet veszélyeztető helyzet, maradandó károsodás, kórházi kezelés szükségessége), a nem várt mellékhatást (ez jellegében eltér az alkalmazási előírásban leírtaktól) és azok gyanúját is. A gyógyszerügyi hatóság a jelentéseket megvizsgálja, és arról - a Gyógyszereink című folyóiratban - minden orvost és patikust értesít. Súlyos esetben a sajtón keresztül a betegeket is értesíti. Ez év második felétől a helyszínen is ellenőrzi a magyarországi székhelyű forgalomba hozatali engedélyek jogosultjait, s jelentést küld az EU adatbázisának.
A mellékhatásokat csökkenteni lehet, de megszüntetni nem - állítja Kovács Péter -, ezért a készítménnyel elérhető egészségügyi haszon és kockázat mérlegelése az orvos feladata. Figyelembe kell venni a beteg életkorát, az időseknél ugyanis háromszor nagyobb a hajlam a nemkívánatos mellékhatásokra, mint a fiataloknál, e reakciók náluk rendszerint súlyosabbak. Számolni kell a beteg vese- és májműködésének, valamint folyadék-, zsír- és fehérjeháztartásának esetleges zavaraival; mindez egyenként is módosíthatja az adott gyógyszer hatását.
Az idősebbek például aluszékonyabbak, és gyakrabban lesznek zavarodottak, amikor szorongáscsökkentőket vagy altatókat szednek. Náluk nagyobb veszéllyel jár, ha nem követik az orvos utasításait. Az előírások elhanyagolása azonban nem gyakoribb időseknél, mint a fiatalabb generációknál. Problémát okozhat, ha a beteg elfelejti bevenni a gyógyszerét, ha túl sokat vagy túl keveset vesz be belőle. Több készítmény egyidejű alkalmazása károsan befolyásolhatja a gyógyulást.
Magyarországon minden negyedik ember szed rendszeresen nem szteroid gyulladásgátlókat, fájdalomcsillapítókat vagy aszpirint. Ennek oka, hogy sok a mozgásszervi panasszal küszködő beteg. Az aszpirin pedig kis dózisban (100-375 mg) a trombózis és a szívinfarktus megelőzésének gyógyszere. Fontos tudni azonban, hogy e gyógyszercsalád mellékhatásai - ha nem tartják be az alkalmazási előírásokat, esetleg túl sokat vesznek be belőlük - gyomorvérzést, súlyos esetben pedig halált is okozhatnak - hangsúlyozta Rácz István gasztroenterológus, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház professzora. Hazánkban évente 7-10 ezer ember kerül kórházba életveszélyes emésztőszervi vérzéssel, s közülük minden második beteg nem szteroid gyulladásgátlót, fájdalomcsillapítót vagy aszpirint szedett. Különösen veszélyeztetettek az idősek, a fekélybetegek, a helicobakter pylori-fertőzöttek és a szívbetegek. A fekélyvérzés savtermelésgátlókkal, endoszkópos vérzéscsillapítással gyógyítható, de mintegy tíz százalékban elkerülhetetlen a sebészeti beavatkozás.
