Új fizetési kötelezettség: vállalkozói járulék
Új fizetési kötelezettség az idén az egyéni és társas vállalkozások számára a vállalkozói járulék. Most először kell ezt fizetniük, eddig nem kaptak munkanélküli segélyt, ha munkanélkülivé váltak, cserébe viszont nem terhelte emiatt semmilyen pluszteher sem őket. Tavaly döntött úgy a kormányzat, illetve később az Országgyűlés, hogy az idén változtat a helyzeten: az alkalmazottakhoz hasonlóan ők is jogosultak lettek ez évtől munkanélküliség esetén járadékra, ám ennek ára is van. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosításával kötelezővé tették az egyéni és a társas vállalkozók számára a vállalkozói járulékot. Ez az újabb közteher az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem négy százaléka.
A törvény szerint az egyéni vállalkozó a vállalkozói járulékot negyedévente - a negyedévet követő hónap 12-éig - köteles megfizetni (vagyis most április 12-én először), mégpedig úgy, hogy a járulékalap éves szinten érje el a minimálbér naptári évre számított összegét. Érdemes tudni, hogy nem kell járulékot fizetni azoknak a vállalkozóknak, akik öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülnek. Ugyancsak mentesülnek ezen közteher alól, akik vállalkozói tevékenységük mellett munkaviszonyban is állnak, s munkaidejük eléri a heti 36 órát. Az szja-törvény hatálya alá tartozó, vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozók számára kedvező, hogy az ily módon megfizetett járulékot elszámolhatják költségeik között. Ellentétben a társas vállalkozókkal, akik a vállalkozásuk költségei között nem érvényesíthetik ezt a közterhet, mivel ez nem a vállalkozás érdekében felmerült járulékköltség, nem a céget, hanem a magánszemélyt terheli. Vagyis ez annyit jelent, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartozó cégeknek elszámolási feladatuk nincs ezzel kapcsolatban.
A járulék alapja társas vállalkozóknál is az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem. Azon társas vállalkozóknak, akik eddig nem fizették havonta ezt a járulékot, ugyancsak most kell először kifizetniük - mégpedig a személyes közreműködés elszámolt díja után - a négy százalékot. Abban az esetben, ha a vállalkozónak nincs ilyen jogcímen jövedelme, éves szinten a minimálbér után akkor is meg kell fizetnie a vállalkozói járulékot a negyedévet követő hónap 12-éig.
A vállalkozói járulékot az egyszerűsített vállalkozási adó (eva) hatálya alá tartozó vállalkozóknak is meg kell fizetniük. Az evásoknak az első negyedévi evaelőleget is április 12-éig kell leróni az adóhatóság számára. Az adóelőleg alapja az év első három hónapjában elszámolt összes bevétel, módosítva a törvényben meghatározott korrekciós tételekkel. A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó evások esetében a bevétel az adózó által vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármilyen jogcímen és formában mástól megszerzett vagyon, érték: így pénz, kereskedelmi utalvány, értékpapír, dolog, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként is értékkel bíró jog, az adóalany számára elengedett, elévült kötelezettség, átvállalt tartozás, valamint az általános forgalmi adó is. A számviteli törvény hatálya alá tartozó adózók esetében a bevétel a beszámoló eredménykimutatásában megjelenő árbevétel, bevétel, beleértve az áfát is. A bevételt ugyanakkor csökkenti a jogszabály vagy jogerős határozat alapján kapott kártérítés, kártalanítás, valamint a vállalkozási tevékenységhez használt vagyontárgyak károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól vagy annak felelősségbiztosítójától kapott bevétel. Az ily módon kiszámított adóalap után az evásoknak 15 százalék adót kell fizetni.
