Van elég időnk a szemléletváltásra?

Az Európai Unió energetikai elvárásai mellé a hazai körülményekre szabott, szektorokon átnyúló hatékonysági célkitűzéseket kell rendelni. Csak így tudjuk versenyképességünket javítani és egyidejűleg a növekvő éghajlatvédelmi kötelezettségeinket teljesíteni.

A megújuló energiák arányának növelése, a hő- és villamos energia decentralizált, kapcsolt termelése (CHP), a technológia korszerűsítése nem elegendők a hatékonyság javításához. Megfelelő indikátorok híján indokolatlanul energiaigényes megoldásokat alkalmaznak még a környezetvédelemben is, vagy adóforintjainkból "zöldítik" azt az energiát, amelyből korlátok nélkül, egyre többet használnak.

Mi értelme van jelentős támogatással 1-2 százalékos bioüzemanyag-hányadot erőltetni, ha közben még több kamion fut az útjainkon, nagy iramban nő az egyéni közlekedés aránya és mennyisége? Jó tömegközlekedéssel, kompakt településekkel, a helyi ellátás versenyképessé tételével, az utak karbantartásával, a logisztika fejlesztésével sokkal több üzemanyagot lehet megtakarítani.

Lakótelepeken nem szabályozható a fűtés, rossz a szigetelés, így az utcát fűtik az új fatüzelésű erőművek, amelyekhez több megyéből vagy külföldről szállítják a faanyagot. A jelentős mennyiségű biomassza- és kommunális hulladék hiába vár évtizedek óta energetikai célú hasznosításra. Késik a hazai technológiafejlesztés és erre épülően a gyártás.

Az apró falvakba bevezetik a vezetékes gázt, közszolgáltatásként energiafaló regionális szilárd- és folyékonyhulladék-kezelési infrastruktúrát építenek ki, amelyek számláit az alacsony jövedelemből élők ki sem tudják fizetni. Erre azonban csak késve ébrednek rá, mert tudatformálásra nemigen jutnak források. Évekig százmilliárdokkal terheli majd a költségvetést az a lakástámogatási gyakorlat, amelynek "eredményeként" terjeszkednek a települések, óriási feszültségek támadnak az infrastruktúrában, és ellenőrzés híján az új épületek gyakran még a hatályos hőtechnikai előírásoknak sem felelnek meg. A korszerű tüzeléstechnikai berendezések, a napkollektorok, az épületfelújítás nem élvez adókedvezményt. A tavaly minimálisra zsugorodott lakossági energetikai felújítás támogatása után az idén már nem is különítettek el erre a célra forrásokat, noha a pályáztatáshoz rendelkezésre áll - a sokszor hiányzó - intézményi háttér. Elmegy a tavalyi pénz hússzorosa a lakossági gáz ártámogatására. Az OECD egyik friss szakértői jelentése szerint, ha az elkövetkező húsz évben sem teszünk hatékony lépéseket az üvegházhatású gázok csökkentésére, az a világgazdaságnak több száz éven át évi 23 milliárd dollárjába fog kerülni.