Viselkedési stratégiák vészhelyzetekre
Fokozott aktivitást, a probléma megoldására irányuló erőfeszítést vagy tehetetlen leblokkolást váltanak ki a munkahelyi vészhelyzetek.
A napi problémák testet-lelket nyomorító hatásai azonban megelőzhetők - állítja Margittai Andrea klinikai szakpszichológus. A felgyülemlő feszültség, szorongás elterelhető, csökkenthető egy-egy erre alkalmas stratégiával. Ilyen lehet a másoknak nyújtott segítség is, amely a segítő problémáját rendszerint lekicsinyíti a bajbajutottéval szemben. A munkatársakkal együtt végzett bármilyen közös tevékenység - legyen az sportjellegű, vagy egy kávézás, beszélgetés - már képes csökkenteni a feszültséget. Margittai Andrea szerint a vállalati hierarchiából fakadó ellentétek is vészhelyzetet eredményezhetnek. Van, aki nehezen viseli a "felülről" jövő utasításokat, más alkalmazkodik hozzájuk, vagy épp konstruktívan, új ötletekkel kiegészítve reagál rájuk, és akad, aki kompromisszumokra törekedve fogadja el. Hogy ki milyen megoldást alkalmaz, az attól függ, hogy addigi élete során milyen konfliktuskezelő mechanizmusokat alakított ki magában, és ezek közül melyik hogyan vált be. Ha valaki nem képes egy ilyen helyzetből kilábalni, megtanulni kezelni a vészhelyzeteket, az állandó belső őrlődést, szorongást eredményez, és tipikus stresszbetegségekhez, pánikhoz, depresszióhoz vagy valamilyen függőséghez vezet.
A pszichológus óva int az alkalmazottak önérvényesítő reakcióitól a problémamegoldás helyett. Például egy új vezető megjelenése vagy egy elbocsátási hullám okozta krízishelyzet esetén nem a saját ötletek, elképzelések erőszakos sulykolása a legjobb megoldás, de a rivalizálásra törekvés sem. Segíthet viszont a tudatos tájékozódás, érdeklődés - akár az illetékestől is -, hiszen az őrlődés, bizonytalanság szorongást okoz. A bizonytalan, ideges ember pedig hibázik, s ez sohasem erősíti munkahelyi pozícióját.
