Visszafordíthatatlan végelszámolás
A társaság nem dönthet a működés további folytatásáról, ha a végelszámolásra a cégbíróság megszűntnek nyilvánító határozata alapján került sor - mutatott rá Fővárosi Ítélőtábla a következő ügyben.
Az érintett kft. nem tett eleget a törvény megkövetelte tőkekiegészítési kötelezettségének. Emiatt a cégbíróság megszűntnek nyilvánította, s elrendelte végelszámolását. Az erről szóló végzést a tértivevény tanúsága szerint átvették. A cégbíróság a megszűntnek nyilvánítással, a végelszámolással kapcsolatos adatváltozásokat bejegyezte.
Hónapokkal később a társaság változásbejegyzési kérelemmel élt. Kérte a végelszámolás megszüntetésével és a jegyzett tőke felemelésével kapcsolatos adatok feltüntetését a cégjegyzékben. Beadványához csatolta egyebek közt a törzstőkeemelés befizetését igazoló banki bizonylatot és a végelszámolás megszüntetéséről, valamint a működés további folytatásáról szóló tagi határozatokat. Egyidejűleg bejelentette azt is, hogy a cégbíróság végelszámolást elrendelő végzését nem kapta kézhez, mert azt olyan tagnak kézbesítették, aki nem volt felhatalmazva postai küldemények átvételére.
A kérelmet az elsőfokú bíróság elutasította. Határozatában utalt arra, hogy a végelszámolást elrendelő végzést szabályszerűen kézbesítették. Miután pedig a kft.-t a cégbíróság megszűntnek nyilvánította, és a végelszámolás elrendelésével egyidejűleg eltiltotta a további működéstől, nincs mód a társaság tevékenységének folytatására. A kft. fellebbezett.
A Fővárosi Ítélőtábla kifejtette: a csődtörvény valóban módot ad arra, hogy a jogutód nélküli megszűnést kimondó gazdasági társaság bizonyos feltételekkel meggondolja magát és a működés további folytatásáról döntsön. Ez a rendelkezés azonban nem alkalmazható a cégbíróság által megszűntnek nyilvánítással indult végelszámolási eljárásban. Különösen azért nem, mert ilyen esetekben a végelszámolás nem a cég szabad döntésén alapul. Az ítélőtábla azt is leszögezte: a cég a fellebbezési eljárásban sem tudta igazolni, hogy a végelszámolást elrendelő végzést illetéktelen vette kézhez. Mindezek alapján tehát az elsőfokú bíróság jogszerűen határozott. (KK)
