Zöldülő hazai áramtermelés

Európa importfüggősége a foszszilis energiahordozók tekintetében már ma is rendkívül magas, 70 százalékos, s ez mindenképp indokolttá teszi az új, alternatív technológiák, tüzelőanyagok részesedésének növelését - hangoztatta Petz Ernő, az MTA Lévai András Energetikai Alapítványának elnöke a biomassza-konferenciát megelőző sajtótájékoztatón. Úgy vélte, Magyarországnak rendkívül jó adottságai vannak a biomassza energetikai hasznosításában, ezért nemzeti programot kellene indítani, amelynek eredményeként huszonöt éven belül 25-30 százalékra növekedhet a biomassza részesedése az áramtermelésben.

Jelenleg a biomassza-erőművek a meglévő erdőkre, mezőgazdasági hulladékra támaszkodnak. Marosvölgyi Béla, a Magyar Biomassza Társaság ügyvezető elnöke szerint részben az élelmiszer-ipari célú mezőgazdálkodás túltermelési problémáit is orvosolhatja az energetikai célú növénytermesztés térnyerése, ugyanakkor bizonyos hulladékgazdálkodási feladatok is megoldhatók a biomassza-erőművek szaporodásával.

Magyarországon egyelőre három helyen tértek át biomassza-tüzelésre. Az amerikai AES kazincbarcikai erőműve volt az első, amelynek kazánjait faaprítékra állították át, ezt követte a pécsi erőmű egyik kazánjában, illetve az ajkai erőműben történt tüzelőanyag-váltás. Somosi László, a pécsi Pannonpower Rt. elnök-vezérigazgatója, a Biomassza-erőművek Egyesülésének elnöke jelezte, hogy a három helyen összesen mintegy 900 gigawattórányi villamos energiát állítanak elő évente megújuló forrásból, ez a hazai zöldáramtermelés 80 százaléka. Úgy vélte, az államnak a szabályozási kockázatok csökkentésével, az engedélyezés egyszerűsítésével, pénzforrások megnyitásával kellene hozzájárulnia az agrárenergetikai programok sikeréhez.

Kérdésünkre elmondta, hogy egy 50 megawattos biomassza-tüzelésű blokk kialakítása zöldmezős beruházással 13-15, a meglévő energetikai berendezések átalakításával 6-8 milliárd forintba kerül.