Adózó juttatások: rossz a cégnek és a dolgozónak
Mint ismert, az adóreformot előkészíteni hivatott adóreform-bizottság javaslata értelmében - amely kormányzati tisztviselők nyilatkozatai szerint alapját képezheti a kabinet által beterjesztendő adó- és járuléktörvény-módosításoknak - a jövőben indokolt lenne a meghatározott pénzbeli és természetbeni juttatások köztehermentes igénybevehetőségét a kifizetett bér arányában, de legfeljebb egy maximáis öszszeghatárig korlátozni. Ez komolyan veszélyeztetné az egyre több vállalat által bevezetett cafeteria-rendszert, illetve az ezt bevezetni szándékozókat eltántoríthatja tervüktől - szögezte le Angyal Gábor. A Nexon kereskedelmi igazgatója kifejtette: a cafeteria-, illetve a juttatási rendszer megléte része a vállalati kultúrának, a munkavállalók pedig ennek révén is úgy érzik, fontosak a cég számára. Ezzel a kultúrával lehet vonzóvá tenni a társaságot a leendő munkavállalók szemében, és ezzel lehet az ott dolgozókat megtartani - márpedig elsősorban az emberi tőke biztosítja egy vállalat versenyelőnyét, magyarázta. Nem beszélve arról, hogy a multinacionális vállalatoknál a bérköltségeket maximalizálják, így a teljesítmények évközi elismerését vagy a munkavállalók ösztönzését illetően a béren kívüli juttatások jönnek szóba elsősorban.
A cafeteria-rendszer lényege, hogy az alkalmazottak saját igényeik szerint választhatnak a felkínált elemek közül, így a korlátozás ezt a "demokratikus" szemléletet is megnyirbálná - hangsúlyozta Urbán Anita, a Lasselsberger Hungária Kft. HR-vezetője. A gyakorlatban nem ismert, hogy a cégek a munkavállalók bruttó bérének százalékában határozzák-e meg a béren kívüli juttatások összegét, vagyis az adó- és járulékmentesen adható juttatások bérhez kötése "idegen testként" viselkedik-e - tette hozzá Nagy Márta. A Cheque Dejeuner cégvezetője rámutatott: amennyiben ezeket az elemeket bizonyos jövedelem felett nem lehetne igénybe venni, úgy ez Európában példa nélküli eset lenne.
Ha egy bizonyos összeghatár felett a juttatások adó- és járulékkötelesek lennének, akkor a cég nem lenne érdekelt abban, hogy a limit felett is biztosítsa az egyes elemek igénybevehetőségét, hiszen a határ felett azonos vagy nagyobb az elvonás a munkabér esetéhez képest - fejtette ki Angyal Gábor. Szerinte a vállalat vagy egyáltalán nem adna a limit felett juttatásokat, vagy "zsebbe adná" azokat, a béremelés pedig igen szerény mértékű lenne. Így összességében az állam nem tenne szert pluszbevételre. A szakember felhívta a figyelmet, hogy amennyiben a bér százalékában maximalizálnák a köztehermentesen adható juttatásokat, akkor az alacsony keresetűek az ideálisnál jóval kisebb összeggel egészíthetnék ki munkabérüket. Mindent egybevéve, teljesen át kellene alakítani a cégek ösztönzőrendszerét - amelynek kialakítása és az új életbeléptetése pénzbe kerül - emelte ki Urbán Anita. Ez annak fényében nagy változás lenne, hogy a 2005-ös év cafeteriabarát esztendőnek indult, és sok vállalat tervezi az idén vagy jövőre életre hívni ezt a rendszert - ismertette Nagy Márta. A kérdéses javaslat elfogadásával pedig a tervezési folyamat elbizonytalanodna - mondta a szakember.
