Iráni háború: új ország szállt be a fegyveres konfliktusba Teherán ellen, csendben, de hatékonyan rombolják az iráni olajlétesítményeket – "Azt tehetnek amit akarnak"

Az Egyesült Arab Emírségek katonai csapásokat hajtott végre Irán ellen – állították az ügyet ismerő források –, ami azt jelenti, hogy az öböl menti monarchia aktív hadviselő féllé vált egy olyan háborúban, amelyben eddig Irán egyik legfőbb célpontjának számított.

Az ország hadereje jól felszerelt nyugati gyártmányú vadászgépekkel és megfigyelőhálózatokkal. A támadások pedig arra utalnak, hogy az Emírségek kész katonai erejét gazdasági hatalmának és a Közel-Keleten növekvő befolyásának védelmére használni.

Irán új ellenséget szerzett magának

A csapások többek között egy, a Perzsa-öbölben található Lavan-szigeten lévő  iráni finomító ellen irányultak. A támadások tényét az Egyesült Arab Emírségek nyilvánosan eddig nem ismerte el – mondták a Wall Street Journal forrásai. 

• A támadás április elején történt, nagyjából akkor, amikor Donald Trump elnök az öt héten át tartó légi hadjárat után tűzszünetet jelentett be a háborúban. 
• A csapás hatalmas tüzet okozott, és hónapokra leállította a létesítmény kapacitásának jelentős részét. 
• Irán akkor azt közölte, hogy a finomítót ellenséges támadás érte, és válaszul rakéta- és dróntámadások sorozatát indította az Egyesült Arab Emírségek és Kuvait ellen.

Az Egyesült Államok nem neheztelt a támadás miatt, mivel a tűzszünet még nem szilárdult meg teljesen, és 

– mondta az egyik forrás.

Az Emírségek külügyminisztériuma nem kívánt nyilatkozni a csapásokról, ugyanakkor korábbi közleményeire hivatkozott, amelyekben hangsúlyozta jogát arra, hogy – akár katonailag is – válaszoljon az ellenséges cselekményekre.

A Pentagon nem kommentálta az ügyet. A Fehér Ház sem válaszolt közvetlenül az Emírségek háborús szerepvállalására vonatkozó kérdésekre, de közölte, hogy Trump elnök minden lehetőséggel élhet, és az Egyesült Államok maximális nyomásgyakorlási képességgel rendelkezik az iráni rezsimmel szemben. 

 – mondta Dina Esfandiary közel-keleti elemző, az Emírségek felemelkedéséről szóló könyv szerzője. „Teherán most arra fog törekedni, hogy tovább mélyítse a szakadékot az Emírségek és a háború lezárását közvetíteni próbáló többi öböl menti arab állam között” – tette hozzá.

Az Emírségeknek elege lett - bosszút áll

Az Öböl-menti országok a háború előtt azt közölték, hogy nem engedik légterük vagy katonai bázisaik felhasználását támadásokhoz. A harcok kitörése után azonban Irán rakéta- és dróntámadásokat indított az öböl menti lakossági központok, energetikai infrastruktúrák és repülőterek ellen, hogy növelje a gazdasági és politikai költségeket, és megnehezítse az Egyesült Államok és Izrael számára a hadműveletek folytatását. 

A támadások súlyosan érintették az Emírségek légiforgalmát, turizmusát és ingatlanpiacát, és szabadságolási, illetve elbocsátási hullámot indítottak el. Emellett alapvetően megváltoztatták az ország stratégiai gondolkodását: az Emírségek immár olyan renitens szereplőként tekint Iránra, amely az ország külföldi szakemberekre, valamint a biztonság és stabilitás hírnevére épülő gazdasági és társadalmi modelljének aláásására törekszik – mondták öböl menti tisztviselők.

A térségben szokatlanul fejlett az Emírségek légiereje

Az Emírségek részvételével kapcsolatos találgatások március közepe óta erősödtek fel, amikor egy olyan vadászgépet filmeztek le Irán felett, amely láthatóan nem izraeli vagy amerikai volt. Nyílt forrású képeket és információkat elemző kutatók olyan fotókra mutattak rá, amelyek állítólag francia Mirage vadászgépeket és kínai Wing Loong drónokat — mindkettőt használja az Emírségek – ábrázolnak iráni bevetéseken.

Katonailag az Emírségek messze elmarad az Egyesült Államoktól. Ugyanakkor jól kiképzett és ütőképes légierővel rendelkezik Mirage gépekkel és korszerű F–16-os vadászgépekből álló flottával, amelyet légi utántöltő gépek, irányító repülőgépek és felderítő drónok támogatnak.

Ezek a képességek a térségben szokatlanul fejlett légi hadviselési potenciált biztosítanak számára – mondta Dave Deptula nyugalmazott amerikai légierő-altábornagy, aki a Sivatagi Vihar hadművelet légi kampányát tervezte. 

– mondta Deptula. „Ha ilyen képességű légierővel rendelkezik valaki, miért ülne tétlenül, és miért tűrné el válasz nélkül az iráni támadásokat?”

Nem jött be Teherán stratégiája

Teherán stratégiája, amely az öböl menti országok bevonását célozta a háborúba, tovább mélyítette az arab monarchiák közötti politikai megosztottságot, és új biztonsági megoldások keresésére kényszerítette őket.

Miközben az összes öböl menti állam a növekvő biztonsági kockázatokkal és amerikai védelmezőjük megbízhatóságával kapcsolatos kérdésekkel küzd, az Emírségek még szorosabbra fűzi kapcsolatát az Egyesült Államokkal – mondta áprilisban újságíróknak Anwar Gargash, az emirátusi elnök diplomáciai tanácsadója.

A katonai csapások mellett az Emírségek támogatta az ENSZ-ben benyújtott határozattervezeteket is, amelyek szükség esetén engedélyezték volna erő alkalmazását Irán stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros feletti ellenőrzésének megtörésére.

 bezáratta a Teheránhoz kötődő dubaji iskolákat és klubokat, valamint megtagadta az iráni állampolgárok vízum- és tranzitjogait. Ezek a lépések szűkítették azt a gazdasági mentőövet, amelyet az Emírségek hosszú ideje biztosított Iránnak a nyugati szankciók közepette.

Irán válaszul ismételten azzal vádolta az Emírségeket, hogy csatlakozott az amerikai–izraeli hadjárathoz.

Miután az Egyesült Államok és Izrael megsemmisítette Teherán légvédelmi képességeit, jelentősen csökkent az ország feletti harci repülések kockázata – mondta John „JV” Venable nyugalmazott ezredes, aki amerikai légierős szolgálata alatt a katari Al Udeid légibázis műveleteit irányította.

„Ha valaki szövetségesként be akar kapcsolódni, most kiváló alkalom erre, mert a fenyegetés nagyon alacsony” – mondta Venable. 

– tette hozzá.