Átalakul a száraztészták piaca
Húszmilliárd forint fölé nőhet a száraztészták kiskereskedelmi forgalma az idén - áll az AC Nielsen piackutató jelentésében. A prognózis szerint ezzel folytatódhat az elmúlt egy év mennyiségben 12, értékben pedig 17 százalékot kitevő értékesítésbővülése. Szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek: a piacot éles verseny, a kiskereskedelmi árak stagnálása, sőt egyes szegmensekben esése, és az importtermékek térhódítása jellemzi, mindez pedig komoly kihívás elé állítja a hazai gyártókat.
Igen nagy mennyiségű tészta érkezik nyomott áron az EU-ból - vázolja a helyzetet Káhn Norbert, a 30 százalék körüli részesedésével piacvezetőnek számító Gyermely Rt. kereskedelmi igazgatója. - Ez pedig leveri a kiskereskedelmi árakat, s folyamatosan növeli az importtermékek piaci részesedését, amely egy év alatt ötről hét százalékra nőtt - teszi hozzá.
Hasonlóan értékel Hegyi Gábor, a 17 százalékos részesedésével a piac második számú szereplőjeként számon tartott Cerbona Rt. kereskedelmi igazgatója, hangsúlyozva, hogy a főként Olasz- és Görögországból, valamint Szlovákiából érkező termékek irreálisan alacsony árával képtelenség versenyezni. Az árnyomást csak fokozzák a nagy kiskereskedelmi láncok - véli Hegyi Gábor -, vevőcsalogatóként használják ugyanis az akciós száraztésztát, s így akár beszerzési ár alatt is hajlandóak azt értékesíteni. A csomagonként, azaz fél kilogrammonként 49, 39, sőt 29 forintos kiskereskedelmi ár "realitását" jelzi, hogy egy kiló tésztaliszt 42 forintba kerül - mondja a Cerbona Rt. kereskedelmi igazgatója.
Hogy az importáru mégsem söpörte ki a hazai gyártók termékeit az üzletekből, részben egy piaci sajátosságnak köszönhető: a magyarok a - valamivel drágább - tojásos tésztákat preferálják. Az AC Nielsen adatai szerint hazánkban a kiskereskedelmi forgalomban értékesített száraztésztának mindössze a 18 százaléka tojás nélküli (57 százalék négy-, 19 százalék nyolctojásos), szemben a többi uniós országgal (és így az onnan származó importtal), ahol a tojás nélküli változat dominál. Az ár persze nagy úr - ezt mutatja, hogy a tojás nélküli tészták részaránya az értékesítésből egy év alatt még így is két százalékponttal emelkedett.
Egyértelműen a tőkeerős hazai gyártók malmára hajtja ugyanakkor a vizet, hogy folyamatosan erősödik a prémium termékek iránti kereslet, így egyre népszerűbbek az "egészséges" tészták, mint a durumbúzából készült vagy a teljes kiőrlésű termékek. Ezt a trendet a nagy gyártók meg is lovagolják, s igyekeznek magukat a prémium kategóriába navigálni. Erre jelentős forrásokat hajlandók fordítani; mind a Gyermely Rt., mind a Cerbona Rt. növelte marketing-költségvetését, s intenzív kampánnyal építi márkáit. Az eredmény látványos; mint Káhn Norbert fogalmaz: a piac szétszakadt, az alsó szegmenst ma már jellemzően az import és a kis hazai gyártók szolgálják ki, míg a prémium szegmensben a nagy hazai gyártók dominálnak. Erősíti a szétszakadás trendjét, hogy a piac kis hazai szereplői gyakran kétes minőségű termékeket forgalmaznak, s bár ezek az áruk gyorsan eltűnnek a piacról, ám a fogyasztó emlékezetébe hosszú időre bevésik magukat.
