Erősödik az it szerepe az üzleti életben
Az elmúlt időszakban már nemcsak a szakértők, hanem a kormány is mind nagyobb hangsúllyal beszél arról, hogy az ország versenyképességének megőrzésében, erősítésében kiemelkedő szerepe van a legfejlettebb technológiáknak, technikáknak, azok hazai fejlesztésének. Ennek a gondolatnak a jegyében hirdették meg az információtechnológia (it) széles körű támogatását, értve ez alatt olyan törekvéseket, mint az ez irányú szakmai képzés és foglalkoztatás ösztönzése, a számítástechnika kis- és középvállalati terjedésének támogatása, a csúcstechnológiát vagy éppen a kutatás-fejlesztési tevékenységet képviselő, eredményező külföldi és hazai befektetések preferálása, s a sor még folytatható.
A gazdaság fejlődésének szempontjából mindez nagyon fontos, s különösképpen az it minél szélesebb körű elterjedése a kis- és középvállalati körben. Már csak azért is, mert a magyar kkv-szektornak is követnie kell a világtendenciákat. A világtendencia pedig az, hogy évről évre folyamatosan terjed az it a fejlett gazdaságok alapjait adó kkv-szférában (is). A számok, adatok is ezt mutatják - például, ha a legfejlettebb ipari országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tanulmányát vesszük alapul.
Az it-használat, -alkalmazás terjedésének egyik fokmérője az internet használatának gyakorisága, milyensége a vállalatok körében. A jelentés - amely a tagországokból összegyűjtött adatokon, információkon alapul - a többi között azt állapítja meg, hogy az OECD-országokban a világháló használata ugyan jócskán elterjedt, ám még most is csak a vállalatok mintegy húsz százaléka használja azt online beszerzésre, a többiek nagyrészt csak információkat gyűjtenek és terjesztenek a neten keresztül. Mindennek ellenére a világhálón megkötött üzletek értéke és menynyisége folyamatosan nő, elsősorban azonban még a vállalkozástól a fogyasztóhoz eljuttatott e-kereskedelmi lehetőségeket aknázzák ki - érdekes módon egyébként a legaktívabban - a kisvállalkozások. A világháló által kínált lehetőségek komplexebb használatában azonban óriási különbségek vannak az egyes országok között. A termelési folyamatba még az információtechnológia területén élenjáró országok is csak kisebb arányban támaszkodnak az it-re: Japánban például a vállalkozások már mintegy huszonnégy százaléka, miközben Kanadában ez az arány húsz, az USA-ban és Koreában tizenhét, Német-, valamint Írországban csupán tizennégy százalékos. Mindazonáltal vannak olyan országok - ilyen Mexikó, Ausztrália vagy az Egyesült Királyság -, amelyek cégei különösképpen sikerrel aknázzák ki az it-t a termelékenységnöveléshez a szolgáltatói ágazatban. Ám meglepő módon a termelékenységnövekedés dinamikája másutt gyengült, így Németországban vagy Japánban.
Az utóbbi időszak érdekes fejleménye az is, hogy szűkül a technológiaadaptáció terén a különbség a legkisebb és a legnagyobb cégek között is. Ez is összeköthető azzal a másik erősödő trenddel, hogy az it-intenzív területek fejlődésének és terjedésének egyik mozgatórugója a szolgáltatások kihelyezése, amelynek elsődleges motívuma az informatikai szaktudás keresése. Ez - tegyük hozzá - Magyarország számára is komoly lehetőségeket teremt(ett), a széles körben elismert magyar tudásnak köszönhetően pedig mind több ilyen szolgáltatási-szolgáltatói offshoring színhelyéül választják a nemzetközi cégek hazánkat. Az elmúlt két-három évben vállalatok tucatjai hozták hozzánk legkülönfélébb szolgáltatói központjukat. A globális tendenciát látva az OECD-szakértők azt tanácsolják, hogy a kormányok minél több figyelmet és forrást fordítsanak informatikai szakképzésre. Nem csupán azért, hogy ennek a folyamatnak a nyertesei legyenek, hanem azért is, hogy lehetőséget teremtsenek a hazai vállalatok és munkaerő számára ahhoz, hogy igazodni tudjanak a világtendenciához. Ma már az OECD-országokban a munkaerő öt százaléka it-szakember, s további húsz százalék a munkájában nagyban támaszkodik az információtechnológiára.
A globális jelenségek alapján az OECD éves jelentése ajánlásokat is megfogalmaz e témakörben. Ilyen például az, hogy integrálni kell a gazdaságpolitikát és az it-stratégiát, hogy utóbbi révén is erősödhessen a gazdaság. A kínálati oldalon erősíteni kell az innovációs tevékenységet, különös figyelmet szentelve a kutatás-fejlesztés területére. A keresleti oldalon pedig elsősorban az it-tudáshoz való hozzájutásra kell koncentrálni, hiszen e tudás képviselői a gazdaság egészébe eljutnak, az egyes embertől a háztartásokon át a vállalati szféráig, tudásukkal hasznot tudnak hajtani. Az OECD szakértői szerint az államigazgatás jó példát mutatva sokat segíthet e folyamat erősítésében például azzal, hogy szolgáltatásait online módon juttatja el az állampolgárokhoz, vállalkozásokhoz. Természetesen fontos a technikák, technológiák terjesztése - a szélessávú internetezés lehetőségének kiépítése például. S végül, de nem utolsósorban a kormányzatoknak szerepet kell vállalniuk abban is, hogy erősödjön a bizalom a rendszerek biztonsága iránt - olvasható az OECD jelentésében.
