EU: kérdések és válaszok - 51.

Mit értünk "schengeni" együttműködésen?

Húsz évvel ezelőtt Német-, Franciaország és a Benelux államok kezdeményezésére aláírták a Schengen I. egyezményt, amelynek célja, hogy leépítse a személyforgalomban a közös határokon történő ellenőrzéseket, és azokat a külső határokra telepítse át. Az említett szerződést - 1990-től - kiegészítő schengeni végrehajtási egyezmény a belső határok lebontásából eredő biztonsági kockázatokat ellensúlyozó intézkedéseket tartalmazza. A schengeni térség kiterjesztése Magyarországra két lépcsőben történik. A csatlakozás következtében a hazánk és a többi EU-tagállam közötti határok úgynevezett ideiglenes schengeni külső határok lettek, ahol az áruforgalom ellenőrzése lényegében megszűnt, az uniós országok, valamint Izland, Liechtenstein és Norvégia állampolgárai könnyített ellenőrzéssel léphetik át a határt.

Mikor integrálódunk teljesen a schengeni rendszerbe?

A schengeni csatlakozás várható időpontja 2007 októbere, ugyanakkor a tagságot egy teljes körű helyszíni vizsgálat előzi meg. A csatlakozáshoz számos beruházást kell még megvalósítani, amelyekhez az Európai Unió a határőrizeti fejlesztésekre elkülönített Schengen Alapból támogatást nyújt. Az alapból 2004 és 2006 között rendelkezésre álló 164 millió eurót a magyar kormány 41 millió euróval toldja meg.

Hogyan áll ez a folyamat?

Néhány héten belül jelenhet meg az összes, a schengeni határőrizeti rendszer fejlesztésével kapcsolatos, a tavalyi keretöszszegből finanszírozott pályázati kiírás. Ezek között van építés-beruházásra, rendészeti-technikai fejlesztésre, de személyi felszerelések vagy védőeszközök beszerzésére irányuló pályázat is. A külső határellenőrzés erősítésére, illetve a mélységi ellenőrzések technikai feltételeinek javítására fordítható összeg felhasználását - így a pályázatok kiírását - az lassította, hogy az unió csupán 2004 decemberében utalta át az első éves támogatási összeget. Miközben több határátkelő kiépítése folyik, a schengeni csatlakozás másik aspektusa, a belső határok átjárhatóságának megoldása sok helyen egyelőre csak a középtávú stratégia részeként létezik, mivel számos helyen az utak vagy hidak hiánya egyelőre lassítja a folyamatot. Az Interreg IIIA nevet viselő, a határ menti együttműködéseket ösztönző program keretében azonban folyik az egyeztetés a szomszédos uniós tagállamokkal.