Hat pályázó a BKV bérlettenderén
A Budapesti Közlekedési Rt. (BKV) a tervek szerint május 27-ig dönt arról, hogy melyik öt cég szállhat versenybe az elektronikus jegy- és bérletrendszer (e-ticketing) bevezetésére kiírt tenderen. A Világgazdaság információi szerint a mintegy 20 milliárd forint költségű beruházásra jelenleg az Electronic Data Systems (EDS), a MÁV Informatikai Kft., a Sagem, a német Scheidt&Bachmann, a spanyol Telvent és a
T-Systems esélyes.
A csipkártyás rendszer bevezetésére decemberben írt ki tendert a BKV. A május végi rostán túljutott érdeklődők június közepéig adhatják be pályázataikat, amelyek elbírálása július elejére-közepére várható. Ezt követően kettőre csökken a megbízásra esélyes cégek száma. Győztest augusztus közepén hirdetnek. Jó esetben a jövő év elején megkezdődhet a rendszer tesztelése a kisföldalattin és a metróvonalakon.
A világ egyik legnagyobb, tevékenységkihelyezéssel (outsourcing) foglalkozó cégének számító EDS fővállalkozóként már több hasonló rendszer - London, Párizs, Strasbourg - kiépítésében is részt vett - tudtuk meg Szakál Lászlótól, az EDS Magyarország Kft. ügyvezető igazgatójától. A budapesti projektnél a rendszerek összehangolása és a működtetés jelenti majd a legnagyobb feladatot, nem pedig az infrastruktúra kiépítése - állítja Szakál László. Mivel az ilyen jellegű integrált rendszerek képesek lehetnek a fogyasztói szokások követésére, komoly segítséget nyújthatnak a pontosabb erőforrás-tervezéshez is. A megoldás fő előnye, hogy a BKV növelheti bevételét a bliccelés kiszűrésének köszönhetően. Az EDS egy konzorcium vezetőjeként vesz részt a pályázaton - mondta el Szakál László.
A tenderen egyetlen tisztán magyar hátterű fővállalkozóként induló MÁV Informatikai Kft. alvállalkozói között az IBM, a Siemens és a HMEI mellett szerepel az amerikai Cubic, amely a világ egyik legnagyobb díjbeszedőrendszer-szállítójaként részt vett a londoni e-ticketing-rendszer kialakításában is.
Az elképzelések szerint a nyertes pályázó kiépíti a rendszert, majd mintegy 10-15 évig üzemelteti, amiért a BKV rendelkezésre állási díjat fizet, így törleszti a vállalkozónak a beruházás és az üzemeltetés költségeit. Az üzemeltetési idő leteltével a rendszer a BKV tulajdona lesz. A bérletek műanyag alapú, feltölthető csipkártyák lesznek, a tömegközlekedést ritkábban használók számára készülő jegyek pedig papír alapúak, de szintén többször feltölthetők. A metrók után az új rendszert a HÉV-vonalakon vezetik be, majd a felszíni hálózatokon, ahol az ellenőrök elektronikus leolvasóval vizsgálják majd a bérletek és jegyek érvényességét. Az utolsó lépésben kerül sor a teljesítményarányos tarifarendszer bevezetésére.
