Innováció és HR: élenjárunk
A növekedésmenedzsment tényezőiről, a nagyvállalatok által folytatott gyakorlatról mélyinterjúk segítségével készítette a Roland Berger stratégiai tanácsadó cég a tanulmányt, amelynek két fontos összetevőjében - az innovációhoz való hozzáállásban, illetve a humánerőforrás kezelésében - a magyar vállalatok korántsem vallottak szégyent. Egyrészt körvonalazódik az a - befektetők számára is fontos - komparatív előny, amelyet a magyarországi cégek kínálnak: viszonylag szűk költségvetési keretek között az innovációval sok sikert lehet elérni, illetve hátrányt ledolgozni. Ehhez persze elengedhetetlen olyan háttérműhelymunka, erős csapatszellem, amely a humánerőforrás-faktorra vezethető viszsza - hangsúlyozza Schannen Frigyes. Az erre képes munkaerő persze viszonylag drága, ugyanakkor előnye, hogy nagyobb hozzáadott értéket termel, mint a kevésbé innovatív, nem csapatként dolgozó.
A felmérés keretében Magyarországon zömmel magyar gyökerű, az egyes iparágak élbolyában lévő cégek - köztük tőzsdén lévők - döntéshozóival készítettek mélyinterjúkat. Európában öszszesen 1700 nagyvállalatot vizsgáltak meg, ezek 43 százaléka a világátlag alatti teljesítményt produkál a bevétel- és nyereségnövekedés területén, s csak 26 százalékuk ér el átlagon felüli eredményt. A megkérdezett nagyvállalatok szerint - országtól függetlenül - a legnagyobb befolyást az emberi tényező, ezen belül elsősorban a vezetők jelentik. Európai szinten a vállalatok 46 százaléka tartja a bővülés legbiztosabb garanciájának a cégvezetés részéről kezdeményezett növekedést.
A decentralizált vállalati struktúra kedvez a bővülésnek, olyan környezetet teremtve, ahol a menedzserek mernek kreatívak, innovatívak lenni és kockázatot vállalni a cél eléréséért. Sőt, a bizalmon, nyitottságon alapuló kultúra a vállalati növekedés általánosan elfogadott előfeltétele. Bár a bizalom alapú szervezet növekedésre gyakorolt hatása elismert, a megvalósítás foka egyedül Magyarországon felel meg ennek - mutat rá a tanulmányból készített összegzés. A magyar cégek a csapatszellemet is fontosnak tartják: az egytől tízig terjedő skálán 7,4, míg ennek megvalósítását 7,8 pontra értékelték idehaza. Ez utóbbi tekintetében európai szinten is elsők vagyunk. Emellett magasabbra értékelik a magyar vállalatok a kockázatvállalási készség hatását a növekedésre, és közelebb is járnak ennek megvalósításához, mint európai társaik.
Jelentős növekedési lehetőség rejlik az innovációban: a élvonalbeli cégek ezzel segítik felemelkedésüket. A kelet-közép-európai régió és az EU más országaihoz képest Magyarországon van a legtöbb, a változásokhoz gyorsan alkalmazkodni képes vállalat, bár a felmérés eredményei szerint erre csak fegyelmezett vállalati költségvetési keretek között van lehetőségük.
A magyar cégek 56 százaléka egyébként már megtapasztalta a növekedési stratégiáról a konszolidációsra való váltást; Kelet-
Közép-Európában csak 10, a többi uniós országban 31 százalékos az arány. A jelentősebb, növekedést gátló tényezők között a megkérdezettek önkritikusan a belső tényezők szerepét emelték ki. A kockázatkerülő, rugalmatlan, nem motiváló vállalati kultúra 22 százalékban jelent gátló belső vállalati tényezőt az EU más országaiban megjelölt 25 százalékkal szemben. Ugyanakkor a magyar piacon a vállalatok közötti versenyhelyzetet is csak 9 százalékban értékelik gátló tényezőként, szemben a 14 százalékos európai átlaggal. (NVZs)
