Növekvő urántermelés
Duplájára nőtt az elmúlt két évben a nukleáris erőművek üzemanyag-ellátásában meghatározó szerepet betöltő urán piaci ára: jelenleg a hasadóanyag kilogrammjáért több mint 50 dollárt kell fizetni. Ez új lelőhelyek kutatására és feltárására ösztönzi a bányatársaságokat, bővítve a világ jelenleg 3,4 millió tonnára becsült ismert uránérctartalékát.
Mindennek tükrében nem meglepő, hogy a világ legnagyobb lelőhelyét (Olympic Dam, Ausztrália) birtokló ausztrál WMC Resources kitermelő társaság megszerzéséért újra megindult a küzdelem. A svájci székhelyű Xstrata korábbi sikertelen próbálkozása után jelenleg a BHP Billiton több mint hétmilliárd dolláros vételi ajánlata tűnik a nyerőnek, de a legfrissebb spekulációk szerint a konkurens Rio Tinto brit-ausztrál csoport még ennél is többet ajánlhat. A Rio Tinto a világ harmadik legnagyobb urántermelője a tulajdonában lévő Energy Resources of Australia vállalatnak köszönhetően.
Elemzők szerint ugyanakkor további árnövekedésre van szükség ahhoz, hogy igazán megjöjjön a fejlesztők és a befektetők étvágya. Erre minden esély meg is van, hiszen az összkereslet hosszabb távon lényegesen meghaladhatja a globális kínálatot, tovább erodálva a kereskedelmi készleteket, amelyek így is a felükre apadtak 1985 és 2003 között. Újra megnőtt ugyanis az atomenergia iránti étvágy - csak Indiában, Kínában és Oroszországban együttesen 83 új nukleáris erőmű építését tervezik 2020-ig.
A mostani összigény mintegy 55 százalékát fedező bányatermelés bővítése ugyanakkor lassú folyamat. A keresletet ráadásul a gyors drágulás nem fogja vissza, hiszen az urán ára jelenleg is csak mintegy két százalékát teszi ki az erőművek működési összköltségének. (VG)
