Őrzik az egyenlő bánásmódot
Amennyiben egy munkaadó életkor, fogyatékosság, bőrszín, nem, családi vagy egészségügyi állapot miatt diszkriminál egy dolgozót, megsérti az egyenlő bánásmód követelményét.
A jelenleg hatályos jogszabály összesen húsz olyan tulajdonságot sorol fel, amely közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek számít, ha a munkaadó ezek miatt egy dolgozót kedvezőtlenebb bánásmódban részesít. Az idén felállított Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) akkor indít vizsgálatot a munkaadó ellen, ha egy dolgozó vagy egy szervezet (például szakszervezet) kéri ezt. Ötvenezer forinttól akár hatmillióig is büntethet az EBH, ha az eljárás során bebizonyosodik, hogy sérült az egyenlő bánásmód követelménye. Más szankciókat is alkalmazhat a hatóság. A legenyhébb, hogy elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, valamint megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását. A legsúlyosabbak közé tartozik, hogy nyilvánosságra hozhatja a jogsértést megállapító határozatát, így publikussá válik a diszkrimináció.
Egy cég akkor is megsérti a szabályt, ha közvetett módon követi el a hátrányos megkülönböztetést: vagyis egy munkahelyi intézkedés látszólag semleges is lehet, ám a már említett tulajdonságú személyeket lényegesen nagyobb arányban hozza hátrányos helyzetbe, mint más, velük összehasonlítható helyzetben lévőket.
Zaklatásnak minősül a tulajdonságokkal összefüggő, emberi méltóságot sértő magatartás, amelynek az a célja vagy a hatása, hogy egy dolgozóval szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet alakuljon ki.
Jogellenes elkülönítés történik akkor, ha a fenti tulajdonságokkal bíró személyek másoktól történő elkülönítése történik meg. Megtorlásnak nevezi a jogszabály, ha az egyenlő bánásmód megsértése miatt fellépő, eljárást indító vagy abban közreműködő személynek rovására történik sérelem.
Leggyakrabban a foglalkoztatás, lakhatás, szociális és egészségügyi ellátás, oktatás, képzés, áruk és szolgáltatások igénybevétele során fordul elő az egyenlő bánásmód megsértése.
A törvény felsorolja azokat a szervezeteket, amelyek jogviszonyaikban kötelesek megtartani az egyenlő bánásmód elvét, és amelyekkel szemben az eljárást meg lehet indítani. Ezek az állami, önkormányzati szervezetek, fegyveres erők, rendvédelmi szervek, közszolgáltatók, oktatási, szociális, gyermekvédelmi, művelődési, egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények, önkéntes biztosítópénztárak, magánnyugdíjpénztárak, a pártok és egyéb költségvetési szervek. A versenyszférában a foglalkoztatási jogviszonyban a munkáltató, az állami támogatás felhasználása során a támogatásban részesülő egyéni és társas vállalkozásoknak szintén kötelező betartani az egyenlő elbánás követelményét. A hatósági eljárás során nem a vizsgálatot kérő munkavállalónak, hanem a foglalkoztatónak kell bizonyítania, hogy nem diszkriminált. A hatóság határozatával szemben közigazgatási eljárás keretében nincs fellebbezésre lehetőség, csak bírósági felülvizsgálatnak van helye. Az eljárás során egyébként bizonyítottnak kell lennie, hogy a sérelmezett joghátrány közvetlen összefüggésben van a dolgozó valamely törvényben meghatározott tulajdonságával.
A törvény kimondja azt is, hogy nem jelent hátrányos megkülönböztetést, ha egy intézkedésnek, rendelkezésnek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van.
