Ilyen nincs, Brüsszel belátta, hogy tévedett: feloldották a szankciókat az oroszok nagyágyújával szemben – egy zsák pénzt kell fizetniük a hibáért
Kellemetlen jogi vereséget szenvedett az Európai Unió az egyik legismertebb orosz üzletember ügyében: az Európai Unió Bírósága megsemmisítette a Mihail Gucerijev elleni szankciók meghosszabbítását, és kimondta, hogy Brüsszel téves következtetésekre alapozta döntését. A luxembourgi bíróság szerint az EU nem tudta megfelelően bizonyítani, hogy az üzletember továbbra is személyesen profitálna fehérorosz kapcsolataiból, vagy támogatná a minszki vezetést. Az ítélet különösen érzékeny pillanatban érkezett, amikor Brüsszel éppen a legkeményebb szankciós politikát próbálja fenntartani Oroszországgal és Fehéroroszországgal szemben.
A szankciók eredetileg a Fehéroroszország ellen 2004 óta fokozatosan bevezetett uniós korlátozások részei voltak, amelyeket az EU a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok megsértésére hivatkozva alkalmazott. Az Európai Unió Tanácsa idén februárban egészen 2026 februárjáig meghosszabbította a korlátozó intézkedéseket, köztük Gucerijev szankciós listás státuszát is.
Az orosz üzletember azonban bírósághoz fordult, és megtámadta a döntést. Az Európai Unió Bírósága most neki adott igazat. Az ítélet szerint Brüsszel hibásan jutott arra a következtetésre, hogy Gucerijev továbbra is közvetlen hasznot húzna a fehérorosz hatóságokkal fenntartott kapcsolataiból, illetve támogatná azok tevékenységét – írja az Interfax.
A döntés következményeként a bíróság megsemmisítette a szankciók meghosszabbítását az üzletemberrel szemben, és arra is kötelezte az Európai Unió Tanácsát, hogy térítse meg Gucerijev perköltségeit.
Bár a pontos összeg egyelőre nem ismert, az ilyen nemzetközi jogi eljárások költségei jellemzően több százezer euróra rúghatnak.
Az elmúlt években több orosz és fehérorosz üzletember is sikeresen támadta meg az uniós szankciókat európai bíróságokon. Ezek az ítéletek azt mutatják, hogy a politikai döntések mögött sok esetben nem áll elég erős jogi bizonyíték.
Ez különösen érzékeny kérdés most, amikor az Európai Unió folyamatosan bővíti szankciós listáit, és egyre szélesebb gazdasági korlátozásokat alkalmaz Oroszországgal szemben az ukrajnai háború miatt. Az európai intézmények számára ugyanis nem elég politikailag indokolni egy szankciót: azt jogilag is stabilan alá kell támasztaniuk, különben a luxembourgi bíróság előtt sorra bukhatnak el az ügyek.
Mennyit fizethet az EU az orosz üzletembernek?
A pontos térítési összeget egyelőre nem hozták nyilvánosságra, de az Európai Unió számára a mostani vereség pénzügyileg sem lesz olcsó. A luxembourgi bíróság döntése alapján Brüsszelnek nemcsak a saját eljárási költségeit kell állnia, hanem Mihail Gucerijev teljes jogi költségét is meg kell térítenie. Egy ilyen nemzetközi szankciós ügyben jellemzően elit ügyvédi irodák dolgoznak, ahol az óradíjak akár 800–1500 euró (320–600 ezer forint) között mozoghatnak. Mivel a per hosszú ideje zajlott, több jogi csapat, szakértő és nemzetközi tanácsadó bevonásával,
a teljes perköltség szakértői becslések szerint könnyen elérheti a 300 ezer-1 millió eurós sávot.
Ez jelenlegi árfolyamon nagyjából 120-400 millió forintos terhet jelenthet az Európai Unió számára. Bár hivatalosan nem kártérítésről, hanem perköltségről van szó, politikailag így is kellemetlen üzenet Brüsszel számára, hogy egy szankciós ügy végén végül az uniós intézmények fizethetik a számlát.
Tavaly szeptemberben már történt egy nagyon hasonló eset Dmitrij Pumpjanszkij orosz milliárdos ügyében. Az Európai Unió Bírósága akkor is megsemmisítette a szankciók meghosszabbítását, és az EU Tanácsát perköltség megfizetésére kötelezte. Pumpjanszkij lett az első olyan jelentős orosz üzletember, aki sikeresen támadta meg az ellene hozott uniós korlátozásokat Luxembourgban. Az ügy akkor figyelmeztetés volt Brüsszel számára, mert a bíróság lényegében azt jelezte: politikai szempontok önmagukban nem elegendők a szankciók fenntartásához, azokhoz jogilag is erős bizonyítékokra van szükség. Azóta több más orosz üzletember és családtag is lekerült a szankciós listáról, részben azért, mert az EU attól tartott, hogy a gyenge indoklású ügyeket a bíróság előtt nem tudná megvédeni.
