Színlelt szerződés: így minősítik

A szabálytalan foglalkoztatás nagy körét a munkaszerződést leleplező, színlelt - legtöbbször megbízási vagy vállalkozási - szerződéssel történő alkalmazás képezi. Munkaügyi ellenőrzéskor a felügyelő a jogviszonyt nem az elnevezése, hanem a tényleges tartalma alapján minősíti.

A felügyelők a szerint bírságolnak, hogy a munkaadó és -vállaló kapcsolatában mennyire érhetők tetten a munkaviszony elemei, vagyis mekkora az alá- és fölérendeltség, milyen a munka rendszeressége, a dolgozónak hogyan kell a munkaadó rendelkezésére állnia. A munkakör, -hely, -bér meghatározásából, sőt a foglalkoztató utasítási és ellenőrzési jogából is kiderülhet, leplezett szerződés köti össze a munkaadót és a munkavállalót. Ilyenkor az OMMF felügyelői a jogviszonyt az elnevezéstől függetlenül munkaviszonynak minősítik, és kötelezik a munkaadót, hogy a munkaviszonyból eredő kötelezettségeit teljesítse.

A munkáltatók ilyenkor a szerződéskötési szabadság korlátozását sérelmezik; álláspontjuk szerint a felek akaratuknak megfelelően, szabadon választhatják meg a foglalkoztatási formát. A bírói gyakorlat szerint azonban ha a munka jellege, a munkavégzés körülményei és a felek közti viszony domináns elemei munkaviszonyra utalnak, akkor a felek között munkaviszony jött létre. Így a színlelt megbízási vagy vállalkozási szerződés létesítése - "a felek tényleges akarata" - éppen a munkaviszonyra vonatkozó, kötelező jogszabályi előírások kijátszására irányul.

Ez a jogsértés azért is gyakori, mert a megbízási, illetve a vállalkozási szerződés szóban is megköthető, és bármikor könnyen megszüntethető. Ezzel a munkáltatók mentesülnek a munkaviszonyhoz kapcsolódó adók és járulékok, valamint a dolgozót a munka törvénykönyve alapján megillető juttatások megfizetésének terhe alól. Az ellenőrzések gyakorlatában az érvényes munkaszerződés nélküli foglalkoztatás súlyos jogsértés, e jogsértés révén a munkavállalók más, a jog által védett jogai is sérülnek. (KI)