Tanulni kell az üzleti kudarcból
A világon bármely vállalkozónak stabil gazdasági-politikai környezetre van szüksége - mondta a Világgazdaságnak James March professzor, a Budapesti Corvinus Egyetem díszdoktora, akit az egyetem a napokban - elsőként - a Herbert Simon-díjban részesített. J. March professzor az Egyesült Államok több egyetemén - köztük a Stanford Egyetemen - oktatott, s nemcsak tudósként, hanem szerzőként is jelentőset alkotott. Fő kutatási területei közé tartozik a szervezeti tanulás, a döntéselmélet és a korlátozott racionalitás. Számos olyan koncepciót dolgozott ki a szervezetek működésével, döntéshozatalával kapcsolatban, amelyek ma már a szakterület klasszikus megközelítését jelentik.
Mint rámutatott: gyakran csak utólag, a következményekből lehet megítélni azt, hogy mi a jó vállalati döntés. Az pedig, hogy mi a jó, gyakran nincs is jól definiálva. Kompromisszumok is szerepet játszhatnak, egyrészt rövid és hosszú távon, másrészt a szervezet különböző részlegei között. Hiszen ami megfelel valamely vállalat értékesítési főosztálya számára, nem biztos, hogy megfelel a termelési részlegnek is. Egy biztos: végső soron a jó eredmény a döntő, ezt azonban a döntésen kívül egyéb tényezők is előidézhetik. Ezért találóbb jó folyamatról beszélni, amelyet ha követünk, végül is a megfelelő eredményhez vezet.
Kudarc esetén semmiképpen sem szabad kétségbeesni és feladni - ajánlja. Legalább annyit lehet tanulni a kudarcból, mint a sikerből, a kudarc némi eligazítást ad ugyanis a vállalkozó tehetségéről. A teljesítmény számos olyan tényező függvénye, amelyeknek az égvilágon semmi köze a tehetséghez - fogalmaz. "Azt mondanám, ha kockázati tőkével működő szereplő lennék, a kudarcot vallott vállalkozó jobb befektetés, mint a sikeres vállalkozó. Az ára olcsóbb, és már megtanult valamit" - vélekedik. (BGy)
