Új hibák a fővárosi bevallásokban
Új, gyakran előforduló hibát talált a fővárosi adóhatóság a már beadott 2004. évi iparűzésiadó-bevallásokban. Pataki Sándor, a Főpolgármesteri Hivatal alosztályvezetője a Világgazdaságnak elmondta: a határidő május 31., de már csaknem negyvenezer bevallás beérkezett. Ezek feldolgozása során figyeltek fel arra, hogy - bár a nyomtatvány nem változott - a tavalyival ellentétben az idén sokan töltötték ki hibásan az egyik pontot. Ebben a részben arról kell nyilatkozni, hogy a következő, tehát a 2005. adóévre az iparűzésiadó-alap egyszerűsített meghatározási módját választja-e majd a vállalkozás, és ha igen, a törvény melyik paragrafusa alapján. Két lehetőség van, ennek értelmében kell a megfelelő sorszámot beírni. Itt kell jelölni azt, ha az adóalany az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) hatálya alá tartozik. Az idén azonban sokan szám helyett x-et írtak be a négyzetbe. Ez a feldolgozásnál értelmezhetetlen, mert nem lehet tudni, a két változat közül melyikre mondott igent az adóalany.
Az eva kapcsán egyébként is vannak jellegzetes tévedések - mutatott rá az alosztályvezető. Az evás vállalkozások az iparűzési adó esetében nem automatikusan kapják meg az egyszerűsítés lehetőségét. Az előző évi önkormányzati adóbevallásukban jelezni kell, hogy élni kívánnak ezzel. Gyakori azonban, hogy a nyomtatványt kitöltők ezt az előírást figyelmen kívül hagyják, a fővárosi adóhatóság ezért a következő évben nem fogadja el egyszerűsített bevallásukat. Nehezíti az előzetes bejelentést elmulasztók helyzetét, hogy az evás vállalkozások nem gyűjtik a számlákat, így amikor az egyszerűsített helyett új bevallást kénytelenek készíteni, nem tudják leírni azokat az adóalap-csökkentő tételeket sem, amelyeket egyébként jogosan érvényesíthetnének.
Újdonság, hogy a Pénzügyminisztérium állásfoglalása alapján ettől az évtől kezdve elfogadják a külön levélben történő bejelentést is. Arra azonban továbbra nincs lehetőség, hogy a vállakozás egyszerűsített módon fizesse az iparűzési adót, ha sehogy nem jelezte előre ezt a szándékát. Budapesten csaknem 230 ezer vállalkozás működik, ennek mintegy tíz százaléka evás.
A tapasztalatok szerint általában a fővárosi iparűzésiadó-bevallások 25-30 százaléka hibás. A leggyakoribbak a formai hibák, de vannak tipikus szakmai tévedések is. Rendszeres formai hiba, hogy a bevallást az ügyfél nem írja alá, illetve az aláírás nem cégszerű. Sokszor félreértik az adatokra vonatkozó kérdéseket, nem azt közlik, amit kellene, s a beírtak alapján a vállalkozás nem azonosítható. Többnyire a könyvelőirodák által kitöltött nyomtatványok esetében szokott előfordulni, hogy a sorok elcsúsznak, rossz helyre írják be az egyébként helyes adatokat, vagy tévedésből több ügyfelük bevallásában is ugyanazokat az azonosítókat szerepeltetik. Az adóalanyok egy része nincs tisztában azzal, hogy a fővárosi adóhatósághoz is be kell jelentkezni, illetve a változásokat be kell jelenteni, nem elegendő csak a bevallást beadni.
Az olyan vállalkozásoknál, amelyek több telephelyen működnek, sok a szakmai hiba a telephely szerinti adóalap-megosztás kiszámításánál. A kisebb cégek és az egyéni vállalkozások közül kerülnek ki azok, amelyek nem tartják be a március 15-i és a szeptember 15-i adóelőleg-fizetési határidőket. Az iparűzési adót átutalják, de nem tudják, hogy áll a folyószámlájuk. Így arra sem figyelnek, hogy az elmulasztott előlegfizetés miatti késedelmi pótlékkal továbbra is tartoznak. Rendszeresen gondot okoz, amikor az adóbevallásnál a vállalkozások adóalap-csökkentő tételt vagy önkormányzati kedvezményt kívánnak igénybe venni, ám tartozásuk van. Az érintettek ilyenkor nem jogosultak a kedvezményre. Szintén problémát jelent, hogy a vállalkozások nemegyszer olyan kedvezménnyel élnének, amelyeket a törvény szerint 2,5 millió forintos adóalap fölött nem lehet igénybe venni.
