BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Vészjelek az uniós árampiacon

A villamosenergia-iparban elmaradt erőművi és hálózati fejlesztések miatt a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint nyáron sorozatos áramszünetek lehetnek Európában. A magyar rendszerirányítónál állítják: folyamatos vészhelyzet jellemzi az európai rendszert.

A Nemzetközi Energiaügynökség komoly nyári villamosenergia-ellátási zavaroktól tart, miután úgy látja, hogy Európában sem az erőművi, sem a hálózati beruházások nem haladnak a kellő ütemben. Az IEA szerint az olaj- és gázipari cégek a szükségesnél legalább 20 százalékkal kevesebbet fordítottak beruházásokra az elmúlt években, tehát tüzelőanyag oldalon is adódhatnak ellátási problémák.

Az ellátásbiztonságra nincs százszázalékos garancia - mondta Tombor Antal, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (Mavir) Rt. elnök-vezérigazgatója. Hozzátette: romlanak a feltételek az európai rendszerben. Vannak bizonyos körülmények, így például a szélerőművi kapacitások rendkívül gyors növekedése, amelyek tovább rontják az európai rendszer stabilitását. Továbbra sem látszanak azok az intézkedések, amelyek megakadályozhatnák, hogy a kölcsönös kisegítésre készült nemzetközi távvezetéki összeköttetéseken nagy mennyiségű és nagy távolságú nemzetközi áramkereskedelem valósulhasson meg - jegyezte meg Tombor Antal, hozzáfűzve: gyakorlatilag folyamatos a vészhelyzet.

A magyar rendszerben utoljára 2003 januárjában volt utoljára olyan üzemzavar, amikor átmenetileg, rövid időre korlátozni kellett bizonyos fogyasztók ellátását. Akkor a rendkívüli hidegben a Mátrai Erőműben fagyott meg a lignit, emiatt leállt néhány blokk tüzelőanyag-ellátása. Magyarország az európai rendszer egyik legkisebb résztvevője, ilyenformán élvezi, hogy a nagyok oldalvizén kisebb tartalékkal is biztosítható a stabilitás, de amint a nagyoknál valamilyen probléma történik, annak hatása alól mi sem vonhatjuk ki magunkat - mondta Tombor Antal. Az ugyancsak 2003-as, olaszországi nagy áramszünet idején a magyar rendszerben is komoly kilengések voltak.

Az IEA 2003-ban azt becsülte, hogy az üzemzavarok elkerülése érdekében 2030-ig világszerte összesen mintegy 12 700 milliárd eurót kell az energiaiparba fektetni, 60 százalékban az áram-, 38 százalékban a gáziparba és 2 százalékban a széntermelésbe. A befektetésekre kétharmad részben az ázsiai térségben lesz, illetve volna szükség, ahol a leggyorsabb az energiaigény növekedése.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.