Tarr Zoltán bejelentette a kultúrharc végét és a közmédia átalakítását
A Művelődési Bizottság is meghallgatta Tarr Zoltánt, leendő társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztert az Országház Tisza Kálmán-termében, aki a kultúrát közös társadalmi üggyé kívánja emelni, ehhez pedig egy szakmailag hiteles, közös kulturális tér létrehozását tartja elengedhetetlennek. Tarr Zoltán új, átlátható ösztöndíjrendszert és a közmédia átalakítását ígérte. De bejelentette a kultúrharc végét is – írja tudósításában az Index.
Tarr Zoltán kultúrharc és háború helyett békét, szakmai helyreállítást ígért
Tarr Zoltán szerint a választók úgy döntöttek, elegük van és felszabadítják Magyarországot. Véleménye szerint Magyarország elindult a változás útján, valódi kérdésekkel találkozhatnak, nemcsak propagandával. Szerinte az elmúlt másfél évtizedben a Fidesz megosztotta a társadalmat, a szakmai autonómiát pedig felváltotta a lojalitás.
A miniszterjelölt elmondta, hogy a Tisza kulturális politikája világos és egyértelmű, vissza kell adni a társadalom, az alkotók, a szakmai és helyi közösségek szabadságát.
Tarr Zoltán kultúrharc és háború helyett békét, szakmai helyreállítást ígért a meghallgatáson.
Szerinte az Fidesz politikai irányítás alá vonta az intézményeket, ideológiai elvárásokat határozott meg. Tarr szerint a leglátványosabb pusztítás a műemlékvédelemben történt. Felemlegette a Diósgyőri vár, illetve a Magyar Rádió épületének kérdését.
A leendő miniszter szerint a Fidesz átláthatatlanná és átpolitizálttá tette a kulturális támogatási rendszert. Megemlítette a közelmúlt NKA-botrányát, ami szerinte vizsgálatot igényel és csupán a jéghegy csúcsa.
Tarr Zoltán a támogatási rendszer és az NKA működésének teljes körű átvilágítását ígérte. De szintén vizsgálni fogják az elmúlt évek vitatott forráselosztását. Meg kívánja erősíteni a Nemzeti Filmiroda helyzetét, vissza akarja vezetni a magyar filmet a nemzetközi vérkeringésbe.
Úgy látja, hogy a NER megrongálta a művészet oktatását is, említette az SZFE modellváltását, valamint a Táncművészeti Egyetem helyzetét.
Tarr Zoltán szerint az önkormányzatok források nélkül maradtak, miközben megmondták nekik, hogy kik és hány forintért léphetnek fel. Úgy látja, nem egy politikai központból kell eldönteni ki és hol léphet fel. A könyvpiac helyzetéről elmondta, hogy a fóliázás és a magas áfa szűkítette a könyvekhez való hozzáférést. Arról is beszélt, hogy bizonyos írók indexre kerültek.
Egy abuzált ország vagyunk, amelynek abuzált kultúrája próbál magához térni
– fogalmazott Tarr.
Azt mondta, a jövőben általa vezetett tárca egyfajta helyreállítási minisztérium. Célja, hogy más szakágakkal együttműködve segítse az alkotók felszabadítását. Elmondta, egy egészséges demokráciában a kultúra nem a hatalom szolgálója, hanem a társadalom önismeretének és szabadságának legfontosabb terepe.
- Első pillérnek nevezte a szakmai autonómia helyreállítását, szerinte a kulturális intézményeket nem a pártpolitikai hűség, hanem a közbizalom és felelősség alapján kell vezetni.
- Második pillérnek tartja a kiszámíthatóságot, a több évre tervezhető finanszírozási rendszert. Úgy véli, hogy szakmai zsűrikre és ellenőrizhető elszámoltatásra van szükség.
- Harmadik pillérnek tartja, hogy a kultúra jelen legyek a falvakban, nemcsak a fővárosban. Kijelentette, hogy véghezviszi a kulturális intézmények szakmai helyreállítását, leállítja a korábban elindított költöztetéseket. Ez ügyben párbeszédet hirdetett a leendő miniszter.
Tarr Zoltán átalakítaná a közmédiát
A bizottság előtt tett felszólalás kritikus pontja volt a közmédia átalakítása.
Tarr a közmédia átalakítását is bejelentette. Véget vetne a háborús riogatásnak. Szerinte a hazugság gyakorlattá vált a közmédiában, a leendő miniszter ezt megszüntetné.
A cél a jelenleg tapasztalható, félrevezetésen és háborús riogatáson alapuló gyakorlat felszámolása, valamint a közszolgálati tájékoztatás hitelességének és igazságtartalmának visszaállítása. A miniszterjelölt rámutatott, hogy az eddigi kultúrpolitika a társadalmi szakadékok elmélyítésére épült, ezzel szemben a Tisza Párt feladata a kultúrharc lezárása lesz. A kultúrát közös társadalmi üggyé kívánják emelni, ehhez pedig egy szakmailag hiteles, közös kulturális tér létrehozását tartják elengedhetetlennek.
A tiszás politikus a miniszteri szakterületeit mind felülvizsgálná és átformálná
Kérdésre válaszolva Tarr Zoltán elmondta, hogy református lelkészi hivatását az állam és az egyház egészségtelen összefonódása miatt kényszerült feladni.
A Tisza feladata, hogy lezárja a kultúrharcot és közös társadalmi üggyé tegye a kultúrát. Ezt a közös teret szakmailag hitelessé kell tenni
– mondta.
A könnyűzene területén a jelölt az aránytalanságok felszámolását ígérte. Véleménye szerint jelenleg alkotók tömegei szorulnak ki a támogatott körből, akik leginkább az online térben, podcastokban és független csatornákon keresztül érhetők el.
Az oktatás és az irodalom területén a Takaró Mihály fémjelezte Nemzeti Alaptantervet pusztításként jellemezte.
Tarr ígéretet tett a támogatási rendszerek alapos átvilágítására és a szakmai szempontok visszaállítására. A leendő tárcavezető kiszámítható támogatás biztosítását is ígérte a meghallgatáson, valamint átlátható ösztöndíjrendszert a hazai művészek számára. Tarr nemzeti olvasóprogramot kíván indítani, megerősítené a könyvtárhálózatot, felülvizsgálná a könyvpiacot torzító szabályozásokat, szintén megerősíteni az uniós kulturális kapcsolatokat, valamint a Liszt Intézeteket.
Tarr Zoltán hangsúlyozta, hogy a múlt bűnei mellett nem lehet szó nélkül elmenni: a közpénzek felhasználását szigorúan és átláthatóan felül fogják vizsgálni. A megújuló Nemzeti Kulturális Alap (NKA) működésének alapköve a valódi párbeszéd lesz. A jövőben a testületek erkölcsi és szakmai integritását kívánja visszaállítani, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pedig visszakapja tényleges döntési jogköreit. A források döntő többségéről a szakmai kollégiumok kezébe adják a döntést.
A kulturális szférát érintő bérkérdések kapcsán megerősítette a kormányzati szándékot a közgyűjteményi dolgozók bérének emelésére.
Ugyanakkor rámutatott, hogy amíg nem látnak tisztán a pénzügyi keretek és az előző kormányzat által hátrahagyott kötelezettségvállalások tekintetében, addig felelőtlenség lenne konkrét számokról beszélni.
Fontosnak tartja, hogy a határon túli magyarok is érezzék ezt a támogatást, és büszke, bátor együttműködésben vegyenek részt az anyaországgal.
A testület 7 igen és 4 nem szavazattal, tartózkodás nélkül alkalmasnak találta és miniszterjelöltként támogatta Tarr Zoltánt.
