Nem minden szolgálati idő, ami annak néz ki – több ezren mennek minden éven úgy nyugdíjba, hogy meglepetés éri őket
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025-ben több mint 2,4 millió ember részesült öregségi nyugdíjban vagy más nyugdíjszerű ellátásban Magyarországon. Évente általában 80–100 ezer ember vonul nyugdíjba. 2026-ban az 1961-ben születettek érik el a 65 éves öregségi nyugdíjkorhatárt, feltéve, hogy legalább 20 év szolgálati idővel rendelkeznek. Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy bizonyos időszakokat a jogszabályok nem ismernek el szolgálati időként – hívja fel a figyelmet cikkében az Origo.
Fotó: chayanuphol / Shutterstock
Mi számít szolgálati időnek?
A lap összeállítása szerint szolgálati időnek alapvetően azok az időszakok minősülnek, amikor az érintett biztosítási jogviszonyban állt, és nyugdíjjárulékot fizettek utána. Ilyen lehet például:
- a munkaviszony,
- egyes vállalkozói jogviszonyok,
- a táppénz időszaka,
- az ápolási díj,
- a gyermekgondozást segítő ellátás,
- a rehabilitációs ellátás,
- bizonyos feltételekkel a katonai szolgálat,
- a szakmunkástanulói jogviszony,
- valamint az 1998 előtti nappali tagozatos felsőfokú tanulmányok ideje.
A problémák jellemzően akkor kezdődnek, amikor valaki évekkel később döbben rá, hogy egy-egy időszak mégsem került be a nyilvántartásba.
A fizetés nélküli szabadság például csak akkor vehető figyelembe szolgálati időként, ha arra az időre történt járulékalapot képező jövedelemkifizetés. Ennek hiányában akár hónapok vagy évek is kieshetnek a nyugdíjszámításból.
Hasonló a helyzet a munkanélküliséggel is. Az álláskeresési ellátás folyósításának időszaka még szolgálati időnek számíthat, maga a munkanélküli időszak azonban nem feltétlenül.
Akár hosszú éveket is elveszíthet a nyugdíjba vonuló
Bizonyos élethelyzetek különösen komoly következményekkel járhatnak a szolgálati idő szempontjából. Például a letartóztatás és a szabadságvesztés időtartama főszabály szerint nem minősül szolgálati időnek, kivéve, ha az érintettet később jogerősen felmentik vagy az eljárást megszüntetik.
A vállalkozóknak és őstermelőknek is érdemes fokozottan figyelniük a járulékfizetésre. Nyugdíjjárulék-tartozás esetén ugyanis előfordulhat, hogy az adott időszakot a nyugdíjbiztosítás nem fogadja el szolgálati időként.
Kevesen tudják azt is, hogy részmunkaidő vagy alacsony kereset esetén nem minden év számít teljes szolgálati évnek. Ha a jövedelem nem érte el a minimálbér összegét, akkor csak arányos szolgálati időt állapíthatnak meg.
A saját jogú nyugdíj melletti munkavégzés pedig már nem növeli tovább a szolgálati idő hosszát.
A felsőfokú tanulmányok beszámítása szintén dátumhoz kötött. A nappali tagozatos egyetemi vagy főiskolai évek alapvetően csak az 1998 előtti időszak esetében vehetők figyelembe szolgálati időként.
Érdemes adategyeztetést kezdeményezni a kormányhivatalnál
Szakértők szerint a nyugdíj előtt állók számára az egyik legfontosabb lépés az adategyeztetés. Ezt bármikor kérhetik a kormányhivataltól, és érdemes már évekkel a nyugdíj előtt ellenőrizni, hogy minden munkaviszony, járulékfizetés és jogosultsági idő megfelelően szerepel-e a nyilvántartásban.
A hiányzó igazolások, rendezetlen járuléktartozások vagy félreértelmezett szabályok ugyanis akár évekkel is csökkenthetik az elismert szolgálati idő hosszát.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.
