A munkahelyi érdekütközések, ágazati viták feloldását segíti, ha a felek nemcsak abban a kérdésben gondolkodnak, amely kirobbantotta a vitát, hanem a megoldási irányokat is számba veszik. Ennek érdekében gyakran veszik igénybe a cégek és a munkavállalók képviselői a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ) segítségét. A leggyakoribb munkahelyi érdekkonfliktusok között lehet említeni a kollektív szerződés megkötésével, illetve betartásával kapcsolatos, valamint a bérekkel összefüggő vitákat, ahol elsősorban az - akár ágazati, akár vállalati szintű - éves bérmegállapodás mértékét illetően nem találkoznak az álláspontok.

Az is előfordul, hogy egy cég bizonyos munkakörben dolgozó alkalmazottai teszik szóvá jövedelmükkel kapcsolatos elégedetlenségüket - magyarázta Kovács Géza. Gyakori még az az eset is, amikor a szakszervezetek és üzemi tanácsok jogainak értelmezése körül alakul ki eltérő vélemény a munkaadó és a munkavállaló érdekképviseletének. A felsorolt helyzetekben sokszor fordulnak az MKDSZ-hez a vitás pontok feloldásának reményében.

Jó példaként említette az egyik legnagyobb létszámot foglalkoztató, és egyben a legerősebb szakszervezeti szervezettségű ágazatban létrejött ágazati szintű bérmegállapodást. A munkaadók és a munkavállalók bérajánlása, illetve -követelése évről évre nagymértékben eltér egymásétól: előbbiek megadták volna az országos átlagos bérfejlesztés mértékét, míg utóbbiak ennél 30-40 százalékkal nagyobb bért szerettek volna kicsikarni, ráadásul mindkét fél erős alkupozícióban volt. Az MKDSZ közvetítésével sikerült olyan megoldást találni, amelyben, noha a bérfejlesztés nem lett nagyobb a cégek által ajánlottnál, a szakszervezetek mégis pluszjuttatásokat harcoltak ki, így végül is sikerült nagyobb jövedelmet kialkudniuk, a megállapodás betartását pedig az MKDSZ év közben figyelte. Egy lehetséges példa a pluszjuttatásra, amikor a munkaidő részeként a munkáltató hajlandó figyelembe venni a munkaközi szünet - ebédszünet - időtartamát. Ezek jó példái annak, hogy egy vitát gyakran olyan eszközökkel lehet feloldani, amelyhez az egyik félnek közvetlen érdeke fűződik, partnerének pedig ebben van mozgástere - emelte ki Kovács Géza. Jól jött az MKDSZ segítsége akkor is, amikor egy cégnél a szakszervezet panaszkodott a működési körülményeit illetően. A törvény nem szól ugyanis a "minőségről", azaz arról, hogy például mekkora és milyen felszereltségű helyiséget kell biztosítani a szakszervezet számára. Az egyeztetéssel azonban ezt a problémát is fel lehetett oldani.

Amíg vitás ügyben a bírósági eljárás 1-2 évet is igénybe vehet, addig közvetítő segítségével a felek általában néhány hét alatt dűlőre jutnak, és az esetek 90 százalékában sikerül megegyezniük - ismertette az igazgató. Amikor a felek az MKDSZ-hez fordulnak, másnap az általuk személy szerint felkért közvetítő már ismerkedik a dokumentumokkal, és 2-3 nap után sor kerülhet az első tárgyalási fordulóra. Egy ügy átlagosan 4-5 tárgyalási forduló, azaz körülbelül három hét alatt rendeződik.