Fél éve van a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt.-nek, hogy végrehajtsa azokat a szervezeti változtatásokat, amelyek a csoporton belüli TSO, azaz a hálózati rendszerirányító felállításához szükségesek. A villamosenergia-, illetve a privatizációs törvény módosítása értelmében a rendszerirányítást tekintve jelenleg független, amúgy a gazdasági minisztérium vagyonkezelésében lévő Magyar Villamosenergia-Ipari Rendszerirányító (Mavir) Rt. az MVM többségi, 99 százalékos tulajdonába kerül. Egy aranyrészvény a gazdasági miniszternél marad.

Az európai gyakorlatnak megfelelő és szakmai körökben is ésszerűbbnek tartott modell valósul meg azzal, hogy a hálózati vagyon és a rendszerirányítási tevékenység egy helyre kerül. A TSO kialakításának első lépéseként a Mavirt apportálni kell az MVM-be - mondja Gerse Károly. A szükséges szervezeti változások részleteinek kidolgozása még hátravan, az azonban bizonyos, hogy az MVM hálózati szervezete integrálódik a Mavirba. A változások nyilvánvalóan érintik majd az MVM hálózati leányvállalatát, az Országos Villamos Távvezeték (Ovit) Rt.-t is. Az Ovitnek jelenleg két fontos tevékenysége van - magyarázza Gerse Károly -, a hálózatüzemeltetés és -karbantartás, illetve a hálózatlétesítés és beruházás. Az előbbit nyilván integrálni kell a TSO-ba, az utóbbit azonban nem feltétlenül. Egyelőre mindkét lehetőség nyitva áll.

Az integráció során számos tevékenységet lesz érdemes racionalizálni. Gerse Károly elmondta, hogy az év elején indítottak egy hatékonyságjavítási programot, amely alapvetően három területet érint. Egyrészt a finanszírozást, ma ugyanis - érvel az MVM vezérigazgató-helyettese - a Mavir megveszi az MVM-től a hálózati tartalékokat, az MVM megvásárolja a Mavirtól a kiegyenlítő energiát, de más keresztbe számlázások is előfordulnak. Ezeket a hamarosan csoporton belüli pénzmozgásokat lehet és kell is ésszerűsíteni - mondja Gerse Károly. Másrészt a társaságok vagyonát is optimalizálni érdemes. A hatékonyságjavítási program harmadik eleme a létszám-optimalizálás - teszi hozzá Gerse Károly, aki úgy véli, a hatékonyság javításával kisebb lesz a rendszerirányítás és a hálózatüzemeltetés költsége, s ez a rendszer- és hálózathasználati díjakban is megmutatkozhat. A működési költségek az értékesített villamos energia árán belül 1-2 százalékot tesznek ki, de a nagyságrend miatt a szerény arányú csökkenés is nagy összeget jelenthet.