Elmű-Émász: irány a teljes piacnyitás
A tavalyi üzleti évet rekorderedménnyel zárta az Elmű. A cég adózott nyeresége 14,5 milliárd forint volt, ez hatszázmillióval haladta meg azt a szintet, amely felett minden második forintot vissza kell juttatni a fogyasztóknak. Az áramszolgáltató vezetése azt javasolta, hogy a szóban forgó háromszázmilliót a fővárosi fekvőbeteg-ellátó intézmények villanyszámlájának csökkentésére, eszközbeszerzéseik támogatására fordítsák. Ehhez előbb még meg kell szerezniük a Magyar Energiahivatal és a fogyasztóvédelmi szervezetek jóváhagyását is.
A Heves, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén működő Émász Rt. esetében azonban ilyen "gond" nincs, hiszen a társaság 2,9 milliárd forintos eredménye az idén még nem teszi lehetővé osztalék fizetését. Az azonos tulajdonosi csoporthoz tartozó vállalatok eredménye közti kiugró eltérést Boross Norbert, az Elmű és az Émász kommunikációs igazgatója egyfelől a különböző fogyasztói összetétellel, másrészt a budapesti régióban jelentkező, exponenciálisan növekvő áramigénnyel magyarázza. Az Elmű szolgáltatási területén - szemben "testvércégével" - egyre több a nagyfogyasztó: a bevásárlóközpontok, hipermarketek, irodaházak számának bővülésével 8-10 százalékkal növekedett e kör villamosenergia-felhasználása. A lakossági fogyasztás ezzel szemben 1-2 százalékkal gyarapodott, nem utolsósorban a légkondicionálók tömeges elterjedésének következtében.
A jó eredmény annak is köszönhető, hogy a jelenlegi árszabályozás - a felújításokat, beruházásokat ösztönzendő - a nyereség mértékét az eszközökbe történő befektetések százalékában adja meg, és mivel az Elmű Rt. kiemelkedően sokat fordított a szolgáltatás minőségének javítását szolgáló fejlesztésekre, ennek hatása a társaság eredményadataiban is megmutatkozik.
Az elmúlt években végrehajtott hálózati fejlesztések a fogyasztókat leginkább érdeklő területen is meghozták eredményüket: a minőségi mutatók is javultak, egyre kevesebb volt az üzemzavar, s ezek elhárítása is gyorsabb volt. Hálózati beruházásokra az Elmű az utóbbi időszakban évi 12-15 milliárd forint közötti összeget fordított. Az eszközök cseréje felgyorsult: nyugaton a berendezések 2-3 százalékát cserélik ki évente, ezzel szemben az Elműnél ez az arány megközelíti az öt százalékot. A fejlesztések révén a cég a szolgáltatási színvonala már megközelíti az Európai Unió átlagát. Szakítottak azzal a "hagyománnyal" is, hogy az eszközöket csak meghibásodás vagy élettartalmuk végén cserélik ki. A fő tulajdonos, a német RWE-EnBW konzorcium a privatizáció óta százmilliárd forintot meghaladó összeget költött az infrastruktúra fejlesztésére. Ezt is figyelembe kell venni, amikor a hazai áramszolgáltatók magas nyereségét állítják pellengérre a kritikusok - húzza alá Boross Norbert.
Az Elmű-Émász csoport is gőzerővel készül a 2007. július elsejével bekövetkező teljes piacnyitásra. Ettől az időponttól kezdve nemcsak a nagyfogyasztók, hanem a lakosság is attól a kereskedőtől vásárolhatja az áramot, aki a számára a legkedvezőbb tarifát kínálja. Az uniós előírások szerint az állam kizárólag a lakosságot védheti hatósági árral, így várhatóan a mikrovállalkozásoktól kezdődően a közintézményeken át a legnagyobb fogyasztókig bezáróan mindenkinek az újonnan kialakuló piacról kell majd áramot vásárolnia. Hogy ez a gyakorlatban miként fog megtörténni, arról egyelőre nem sokat tudni, a részletekről a parlamentnek kell döntenie, legkésőbb 2006 végén. Mindenesetre a piacnyitástól nem szabad csodákat várni, ettől automatikusan árzuhanás még nem következik be, tekintettel arra, hogy uniós viszonylatban nálunk kifejezetten alacsonyak az árak - int óva a kommunikációs igazgató. A 2001 óta zajló fokozatos liberalizáció tíz százalék körüli árcsökkenést hozott az áramkereskedő cégektől vásárló nagyfogyasztók számára. A versenyt azonban komolyan gátolja, hogy kevés a hazai erőművek szabad kapacitása, a kínálatot bővítő olcsó importot pedig az országhatárt átszelő nagyfeszültségű hálózat szűk keresztmetszete korlátozza.
Jelenleg a hazai villamosenergia-felhasználás mintegy 30 százalékának megfelelő menynyiséget a feljogosított fogyasztók a szabad piacról, az áramkereskedők közvetítésével vásárolják meg. A Paksi Atomerőműtől azonban nem tudnak áramot venni, mivel az a közüzemi piacot látja el olcsó villamos energiával.
