Kirkuk magyar újjáépítőket vár

Mintegy kétmilliárd dolláros városfejlesztés indul rövidesen Irak egyik olajban leggazdagabb térségének központjában, Kirkuk városban. A magyar cégeknek jó esélyük van arra, hogy e munkákban megbízásokat kapjanak, ajánlataikat "kivételes elbírálásban" részesítik majd - ismertette a terveket a napokban egy budapesti konferencián Kirkuk kormányzója, Abdulrahman M. Fatah. A városi újjáépítési tanács vezetője, Havri Talabani tájékoztatása szerint főként az infrastruktúra területén (az elektromos hálózat, az ivóvíz- és szennyvízrendszer, a hulladékkezelés fejlesztésére, út- és hídépítésre), továbbá az üzleti élet szektoraiban vár magyarokat a város. Szüksége lesz új bevásárlóközpontokra, szállodákra, éttermekre, ipari létesítményekre, kórházfejlesztésre, árvaházakra öregotthonokra, bankokra, kormányépületekre, postákra, tűzoltóállomásokra, oktatási és kulturális intézményekre.

Korai még konkrét üzletekről beszélni - óvott Miklóssy Ferenc, a BKIK magyar-arab tagozatának elnöke. Mint hangsúlyozta: a kirkukiak még nem dolgozták ki a konkrét projektterveket, így nem körvonalazódhatott a beruházások majdani finanszírozása sem. Igaz, a városvezetés már felvette a kapcsolatot az Eximbankkal is. Mégis inkább úgy tűnik: közép- vagy hosszú távú lehetőségről van szó.

Nála derűlátóbb a konferenciát szervező Kirkuk Trade Kft. általános igazgatója. Érdeklődésünkre Javdat Ahmed Mohammad kifejtette: az augusztus 15-én megszülető új iraki alkotmány a mostaninál nagyobb döntési önállóságot ad a kurdok lakta Kirkuknak. Akkortól az újjáépítéssel összefüggő ügyekben is helyben lehet majd határozni. Lesz pénz is. A város környékén termelt napi egymillió hordó olajból származó bevétel 5-10 százalékát szeretné megkapni a város. (Öt százalékot és 50 dolláros hordónkénti olajárat véve ez napi 2,5 millió dollár.) Kirkuk már most is kap Bagdadtól szabad felhasználású pénzt, amelynek sorsáról egy városi bizottság dönt.

Az üzletember tájékoztatása szerint a kurd küldöttséggel tárgyalt Gilyán György, a GKM helyettes államtitkára, aki támogatja a magyar cégek iraki megjelenését. A projekt tervezésében részt venne a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Gond ugyanakkor, hogy bár ősztől hatvan iraki szakember kiképzését vállalta a MGYOSZ és a BKIK, a meghívottak között nincs egyetlen kurd sem.

A magyarok szempontjából fontos első két kirkuki beruházás egy - színházat és más egységeket is magában foglaló - kultúrközpont és egy vágóhíd építése, összesen mintegy hatmillió dollárból. Később a Mol Rt.-nek is lehetősége nyílhat kirkuki olajipari együttműködésben részt venni.

A konferencián részt vett az Uvaterv, a Ganz Motor, a Megton, a Larus, az MMG AM Nova, az Olajterv, a KÉSZ, a Transelektro és az Eximbank is.