Van még tartalék a cafeteriában

Habár a cafeteria-rendszer népszerűsége mind a vállalatok, mind pedig az alkalmazottak körében rohamosan növekszik, azt közel sem lehet mondani, hogy szinte minden cég ki is használta volna az ezzel járó előnyöket. Jól mutatja ezt a Mercer Emberi Erőforrás Tanácsadó Kft. több tucat vállalkozás körében tavasszal végzett felmérése is: míg 2003-ban a cégek mindössze 7 százalékának, addig tavaly közel kétötödének volt béren kívüli juttatási programja. Márpedig ezen a téren az idei adójogszabályok igen kedvező helyzetbe hozták az üzleti szférát - mutat rá Vadász Iván. A Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke kifejti: a korábbi évekkel ellentétben lehetővé vált, hogy a munkavállalók között differenciáltan működtesse a vállalkozás a cafeteria-rendszert, a juttatásokat utalvány formájában is megkaphatják az alkalmazottak. Több esetben emelkedett az adómentesség határa is. Hogy sok cégnél, főként a kis- és középvállalkozásoknál hiányzik a béren kívüli juttatások rugalmas rendszere, a törvény bonyolultságára vezethető vissza - véli Vadász Iván. Itt az idő tehát, hogy a cégek még most, akár év közben éljenek ezzel a lehetőséggel. Jobban megéri a vállalkozásnak adóköteles természetbeni juttatást adni a munkavállalóknak (például ruhapénzt, lehetővé tenni a cég termékeiből történő olcsóbb vásárlást), mint ugyanazt a nettó jövedelmet munkabérként kifizetni, hiszen utóbbi összköltsége magasabb. Igaz, szeptembertől csaknem 17 százalékkal nő az adóköteles természetbeni juttatások közterhe, mert az utánuk fizetendő szja járulékalapot képez. Figyelni kell arra is, hogy természetbeni juttatást nem lehet munkabért helyettesítő jövedelemként alkalmazni. Dolgozóink 88 százaléka elégedett a cafeteria-rendszerrel, hiszen így mindenki kiválaszthatja a saját prioritásainak és felhasználói szokásainak leginkább megfelelő béren kívüli juttatásokat - emelte ki Gáborné Sebesi Katalin. Az ötszáz dolgozójának egységes, 163 ezer forintos cafeteria-keretösszeget nyújtó Legrand Rt. HR-igazgatója rámutat: az állásinterjún, sőt amikor egy alkalmazott a távozás gondolatát mérlegeli, akkor is komoly vonzerő a cafeteria-rendszer megléte.

A kormány szigorító szándéka, miszerint az adómentesen adható béren kívüli juttatások összege egyénenként legfeljebb a bruttó bér 15 százaléka, de maximum évi 500 ezer forint lehet, nem fogja ösztönözni a cafeteria-rendszer terjedését. Ám a magas korlátba viszonylag kevés vállalkozás "ütközik bele" - véli Vadász Iván. A limitet ugyanis az éri el, akinek a havi bruttó bére körülbelül 260 ezer forint lesz. A lépés veszélyt jelenthet a béren kívüli juttatások rugalmasságára - vélekedik Gáborné Sebesi Katalin.