BSc-képzésen a mérnök informatikusok
A felsőoktatás átalakulása már észrevehetően zajlik, a bolognai folyamat hatása azonban még várat magára. Azzal, hogy az eddigi lineáris képzés két részre válik, és a hároméves alapszint (bachelor) után kétéves mesterkurzus (master) következik a továbbtanulók életében, az oktatás gyakorlatorientáltabbá válhat. A várakozások szerint ez azt is eredményezi, hogy a képzések közelebb kerülnek a munkaerőpiac igényeihez. Az idei év már nem az első a felsőoktatásban, amikor nemcsak főiskolai vagy egyetemi képzésre, hanem úgynevezett BSc-képzésekre is lehet jelentkezni. A mérnök informatikus BSc-képzés például - az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda (OFI) idei statisztikája szerint - az igen előkelő 8. helyen található a legnépszerűbb szakok listáján a nappali alapképzéses, első helyes jelentkezések alapján. Olyan népszerű szakokat előzött meg, mint például a főiskolai művelődésszervező, az egyetemi magyar nyelv és irodalom és az általános orvostudományi szak. Ha minden képzési formát és tagozatot figyelembe veszünk, akkor összesen 3016-an jelölték meg első helyen ezt a szakot. A bolognai folyamat kétségtelenül felpezsdítette a hazai felsőoktatási rendszert - mondta lapunknak Ormos Mihály. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója szerint - tekintve az alapképzési szakok jelen és jövőbeni számát - egy tisztulási folyamat vette kezdetét. Az új rendszerben a különböző felsőoktatási intézmények által hirdetett megegyező szakok közti választásban a képzések helyi színvonala válik meghatározóvá, s nem az számít, hogy valaki közgazdász vagy mérnök, hanem az, hogy hol szerezte meg az oklevelét és a mögötte lévő tudást. Tovább erősíthetné ezt a folyamatot egy szabadabb finanszírozási rendszer - hangsúlyozza.
A BSc-képzés megjelenésével tulajdonképpen új szakról lehet beszélni, nincs értelme sem az egyetemi, sem a főiskolai műszaki informatikus képzéssel összehasonlítani. A nappali alapképzést figyelembe véve az idén felvételizők több mint fele két budapesti intézményt jelölt meg, nagyjából hasonló arányban. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karára közel kilencszázan jelentkeztek, és itt szinte mindenki nappali alapképzésre. Ezen a listán ugyan második helyen szerepel a Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar 772 első helyes jelentkezéssel, ám minden képzési formát és tagozatot figyelembe véve ez az intézmény mondhatja magáénak a legtöbb felvételizőt, több mint ezret. (VG)
