Pályakorrekció: új ajtó a munkaerőpiacra

A munkahely bezárása, a cég profilváltása, egy kényszerű létszámcsökkentés vagy a szakma iránti igény csökkenése egyaránt pályamódosításhoz vezethet. Ám a munkakörülményekkel, netán a bérrel való elégedetlenség, a szakmai tudás elavulása vagy a családi körülményekben bekövetkezett változások, esetleg egy betegség is szükségessé teheti a pályakorrekciót. Szilágyi Klára munkapálya-tanácsadó, a Szent István Egyetem tanára szerint korántsem mindegy, hogy milyen ok miatt kell valakinek pályát módosítani. Míg az egyén oldaláról való korrekcióról akkor van szó, ha a dolgozó addigi munkájától eltérően mással szeretne foglalkozni, addig a társadalmi korrekció akkor válik szükségessé, ha bizonyos szakmák megszűnnek, így az élet szab új irányt a munkavállalónak. Az OECD-vizsgálatok szerint a pályaelhagyás leginkább a munkahelyi változások miatt következik be, a második gyakori ok a dolgozó elégedetlensége a szakmájával, hivatásával, ám az sem ritka, hogy egyéb személyes okok kényszerítik arra, hogy újabb munkakört vagy épp hivatást válasszon.

Sokan tragédiaként élik meg, ha a pályamódosításra a munkahely megszűnése vagy az állás elvesztése miatt kerül sor. Ez érthető, hiszen lehet, hogy valaki tíz-húsz évet dolgozott ugyanazon munkakörben, szakmában, és idősebb fejjel kényszerül rá a korrekcióra - emeli ki Hajdú Annamária pszichológus. Véleménye szerint a pályakorrekció új ajtó a munkaerőpiacra, s ezt nem lehet ismeretszerzés és -bővítés nélkül megúszni. Ehhez azonban az alkalmazkodóképesség meglétére van szükség, valamint arra, hogy a munkavállaló hajlandó legyen fejlődni. Nem kell ész nélkül papírokat gyűjteni, de szükség van a tanulási hajlandóságra.

A tanulás, a képzések fontosságát hangsúlyozza Berde Éva kutató is. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával készített tanulmányában arról ír, hogy minden olyan iskola, ahol felnőtteket tanítanak, egyfajta idősebbek felé irányuló pályaorientációs szerepet tölt be. A tanulás maga azonban már egy előzetes tervkészítés, egy olyan gondolkodási folyamat következménye, amelynek során a felnőtt döntött: valamit változtat eddigi életvitelén azért, hogy saját és családja sorsát előnyösen befolyásolja.

A szakmunkások vagy a középiskolai végzettségűek mellett a diplomások is egyre többször kénytelenek korrigálni eredeti szakmai elképzelésüket. Az idősebb generáció tagjai mellett pedig már a fiatalok is rákényszerülnek egy új hivatás választására, sőt a korrekciós kényszerre korán, az iskolapadban is fény derülhet. Az UnivPress Felsőoktatás-kutató Műhely elemzése szerint a jelenlegi egyetemistáknak és főiskolásoknak intézményenként átlagosan 10-20 százaléka távolodott el a kezdeti elképzeléseitől és más szakterületen akar dolgozni. A bölcsészek helyzete a legrosszabb, de a jogászok, az agrárvégzettségűek sem optimisták.

Ma már a diploma nem automatikus, élethosszig tartó biztosíték a jó álláshoz és a kimagasló egzisztenciához - hangsúlyozza Hadi László, a Job csoport ügyvezető igazgatója. Véleménye szerint sok pályakezdő csak "időhúzás" miatt szerez újabb diplomát, mert rájön, hogy a már megszerzett oklevélnek nincs piaci értéke, vagy nem is ez a terület érdekli. Inkább úgy érdemesebb pályamódosításra készülni, hogy munka mellett tanul valaki, hiszen a tapasztalatszerzés ideje megtérül egy következő állásinterjún. Ha az újabb diplomaszerzés nem érzelmi, illetve önmegvalósítási kérdés, inkább tájékozódjon és számoljon a fiatal, hogy megéri-e újból iskolapadba ülnie.

A hazai foglalkoztatási tapasztalatok azt igazolják, hogy sokaknak akkor is szükségük lehet a pályamódosításra, ha ott lapul a zsebükben a diploma. Bár megkérdezett szakértőink nem a másoddiploma megszerzését tartják a legüdvözítőbbnek a pályakorrekcióhoz, abban azonban egyetértenek, hogy a piaci viszonyokat követő ismeretszerzés elengedhetetlen hozzá. Nagy különbség van a pályamódosítás (mást akarok, vagy kell csinálni) és a szakma/hivatás váltás (mást akarok tudni) között - hangsúlyozza Dobák András. A Tesco Globál Áruházak Rt. országos személyzeti igazgatója szerint, ha az első esetről van szó, akkor nem kell feltétlenül egy újabb diploma a korrekcióhoz, hiszen sok cég ügyel arra, hogy a vállalaton belül megteremtse, elősegítse a váltás lehetőségét. A legtöbb esetben elég egyetlen felsőfokú végzettséget igazoló papír, mert ennek megléte már biztosítja - legalábbis feltételezi - a gondolkodás és a mentális képességek magasabb szintjét. Ha azonban a munkavállaló mást akar tudni, az ismereteit bővítené, úgy természetesen szüksége lehet egy újabb diplomára. (KI)