Védett anyák a munkapiacon
Annak ellenére, hogy a gyereket vállaló és munkaviszonyban álló nőket a hazai törvények nagymértékben védik, sokan nincsenek tisztában jogaikkal. Habár a védettség ideje alatt a munkáltató a munkaviszonyt nem szüntetheti meg rendes felmondással, egyoldalúan, mégis az esetek nagy részében - akár a fizetés nélküli szabadság ideje alatt - közös megegyezéssel felbontják a szerződést.
A gyermeket vállaló nő védettsége a terhesség megállapításától kezdve áll fenn, ezt pedig munkavédelmi előírások miatt be kell jelenteni a foglalkoztatónak - ismerteti Sipos Márta. A munkaügyi szakjogász hozzáteszi: a védettség a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kérdéses időponttól egészen addig, amíg fizetés nélküli szabadságon (ez magában foglalja a 24 hetes szülési szabadságot, valamint a gyermek 2-3 éves koráig a gyes, gyed időtartamát) van az anya, a munkaadó egyoldalúan, rendes felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt. Ráadásul a szóban forgó szabadság letelte után még 30 napnak el kell telnie ahhoz, hogy a szerződés felbontása esetében a felmondási idő megkezdődjön. Fontos azonban kiemelni, hogy - az előző védettségi szabályokon túl - csoportos létszámleépítésnél a jogszabályok semmiféle védettséget nem biztosítanak a gyermeket vállaló nő számára.
Tipikus azonban, hogy a két fél közös megegyezéssel válik el egymástól. Igaz ugyan, hogy a munkáltatónak nem kell fizetnie a szülési szabadságon vagy gyesen levő kismamának/anyának, mégis a munkahelyre való visszatérést követően rögtön ki kell adnia számára az egyéves rendes szabadságot - ez a folyó évi szabadságát nem érinti -, ráadásul a távolléte alatt bekövetkezett bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell a munkabérét is. Tovább növelheti a cég terhét, ha az anya táppénzre megy, hiszen az ellátáshoz a vállalatnak is hozzá kell járulnia. Ezek mind arra ösztönzik a munkaadót (legyen az állami intézmény vagy magánvállalkozás), próbálja meg - akár már a védettségi idő alatt - közös megegyezéssel megszüntetni a munkaviszonyt - magyarázza az ügyvédnő. Ennek egyik eszközeként olyan munkabeosztást szab meg a munkaadó, amely komoly nehézséget okoz az alkalmazottnak, így ő "önként" távozik.
Nagyon sokan nincsenek tisztában jogaikkal. (A cégnek nem kell a munkavállalót erről tájékoztatnia.) Az esetek nagyobb részében közös megegyezéssel bontják fel a munkaszerződést a felek, és nagyon ritka a bírósági útra terelt jogellenes felmondás. Ennek oka, hogy az anya nyugalomra vágyik, és inkább nem perel, még ha a munkaadó jogszabályellenesen járt is el.
Az időseknek még ennyi védelmet sem nyújtanak a törvények - hívja fel a figyelmet a munkaügyi szakjogász. Egyedül az a rendelkezés tarthatná vissza a cégeket az alkalmazott elbocsátásától, miszerint az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző öt éven belül elküldött személyt a normál esethez képest magasabb végkielégítés illeti meg. Ezt azonban úgy küszöbölik ki a vállalatok, hogy még előtte felmondanak a munkavállalónak. Egy másik szabály értelmében a nyugdíjas, de az öregségi nyugdíjkorhatárt még el nem ért foglalkoztatottat indoklás nélkül el lehet bocsátani. A jellemző az, hogy az idősebb munkavállalók esetében még 50 éves korukat megelőzően megszüntetik a munkaviszonyt a vállalatok.
