A célok kijelölése következik
Az országos fejlesztéspolitikai dokumentumhoz beérkezett észrevételek egy csoportja azt mondja, hogy a koncepció túl sokat markol, és emiatt kérdéses a megvalósíthatósága. Kovács István Vilmos, az NFH illetékes elnökhelyettese szerint viszont már nem kell sokat várni a konkrét célok kijelölésére. A II. Nemzeti fejlesztési terv (II. NFT) keretében döntenek majd arról, hogy 2007 és 2013 között mely célokat valósítjuk meg európai uniós támogatással.
A tervhez készülő operatív programok a jelenlegi elképzelések szerint négy csoportba sorolhatók. Az első az emberre koncentrál (humánerőforrás-fejlesztés, foglalkoztatás, oktatás-képzés, egészségügy). A második fókuszában a gazdasági versenyképesség áll (kutatás-fejlesztés és innováció, a kis- és középvállalkozások fejlesztése, a közlekedési infrastruktúra korszerűsítése és bővítése, az üzleti szolgáltatások javítása és kiterjesztése, a megújuló energiaforrások hasznosítása). A harmadik csoport a környezettel foglalkozik (egészséges ivóvíz, szennyvíztisztítás, hulladékkezelés). Végül a negyedikbe tartoznának a hét régió saját operatív programjai.
A decentralizációval szükségessé válik a tervezést és a fejlesztéseket végrehajtó intézményrendszer megújítása, a helyi intézményi kapacitás létrehozása vagy bővítése. Az állam hatékonyabbá tételére vonatkozó uniós iránymutatásoknak megfelelően várhatóan önálló operatív programot kap a közigazgatás korszerűsítése, amely hozzájárulhat az ellátórendszerek reformjához is. Mindennek óriási hatása lehet - jegyezte meg Kovács István Vilmos -, hiszen a költséges, nehézkes, túlbürokratizált közszféra ma már inkább akadályozza, semmint támogatja az ország, a gazdaság fejlesztését.
A műhelymunka és a társadalmi egyeztetés során több elv fogalmazódott meg. Ezek szerint egyrészt növelni kell az európai uniós források felhasználásában részt vevő minisztériumok felelősségét, másrészt a végrehajtásért felelős közreműködő szervezetek önállóságát. A fejlesztéseket illetően szakmailag szorosabb, folyamatos koordinációra, nagyobb tartalmi összhangra van szükség a különböző intézmények között.
A gazdasági szervezetek azokat az üzeneteket keresték a koncepcióban, amelyek kedvezőbb gazdasági környezetet, kisebb adó- és járulékterhet, jobb üzleti szolgáltatásokat ígérnek. Érthetően sokakat foglalkoztat a munkavállalási lehetőségek bővülése. Magyarország az utolsók közé tartozik az EU-tagállamok között az aktivitási szintet tekintve: ma száz emberből ötvenhat dolgozik. A véleményt nyilvánítók közül sokan támogatják, hogy mindenkinek legyen munkája, aki akar és képes dolgozni, jó néhányan azonban azt is felvetették: legyen célkitűzés az is, hogy többen érezzék úgy, érdemes munkát keresniük.
Ami a további felvetéseket illeti, a koncepcióhoz hozzászólók számos, környezetvédelemmel kapcsolatos aggodalmat fogalmaztak meg (a zöldszervezetek szerint nő a környezetterhelés, többek között a bővülő úthálózattal, a Magyarországon áthaladó tranzitforgalom növekedésével). Bármennyire szeretnénk, ezeknek az elvárásoknak nem lehet maradéktalanul eleget tenni, mert például az autópálya-hálózat bővítésére nagy a társadalmi igény. A zöldszervezetek több erőfeszítést várnak a környezeti értékek megóvására és hasznosítására, viszont Kovács István Vilmos szerint túlbecsülik a versenyképességi hatásokat a környezetbarát termékekkel kapcsolatban.
Sok társadalmi és civil szervezet igényelte a társadalmi igazságosság szempontjainak határozottabb megjelenítését. A partnerektől beérkezett javaslatok többsége ezzel a kiadási oldalt erősítené, és kevésbé vannak tekintettel a stabilitás követelményeire. Többen elemi erővel sürgették a demográfiai probléma (születésszám, migráció) megoldását az ország eltartóképességének megőrzése érdekében. Ez is a következő évek megkerülhetetlen feladata lesz - szögezte le az NFH elnökhelyettese.
