A sajtmester nagyapa nyomában

Magyar József szerint nem könnyű ma sikereket elérni az élelmiszeriparban. Fejlődni azok a cégek tudnak, ahol a vállalat első számú vezetője hajlandó napi 24 órás szolgálatot teljesíteni, mert csak a legfrissebb információk birtokában lehet jó döntéseket hozni. A nagy vállalkozások árnyékában a kisüzemek speciális termékekkel tudnak versenyezni a hazai és az európai piacokon. A kisteleki M+M sajtgyár például egyedül állít elő Magyarországon juhtejes fehér krémsajtot.

Mivel a hazai gazdálkodók ehhez nem termelnek elegendő alapanyagot, termelése többnyire veszteséges. Magyar József a kollégáival saját juhtej-előállító gazdacsoportot szervezett, s integrációval, korszerű fajtákkal és technológiával ma már évi 300 ezer liter tejet termelnek a sajtgyár részére. A tíz évvel ezelőtt nulláról induló tejfeldolgozó árbevétele 2004-ben elérte a 1,5 milliárd forintot. Az itt gyártott kecske- és juhtej alapanyagú speciális sajtok döntő hányadát a külpiacokon értékesítik.

A hűtőtárolással és logisztikával foglalkozó Szentes-Frigo Kft.-nél is bátor lépésre szánta el magát a vállalkozó szellemű ügyvezető. Kétszázmillió forintból sasliküzemet létesített, ahol grillezett hús készül. Előzetes piaci felmérések szerint a nyugat-európai országok részéről egyre nagyobb igény mutatkozik a friss húsból és zöldségből készített speciális termékre.

A szentesi cégcsoportnál minden feltétel adott volt ahhoz, hogy az üzem néhány hónap alatt elkészüljön, és a termelés elinduljon. A hazai piacon még nem forgalmazott termék az osztrák és a holland piacra kerül, de élénk érdeklődés mutatkozik a norvégok részéről is.

Magyar József már gimnazistaként az édesapja által alapított Hungerit baromfi-feldolgozó vállalatnál töltötte a nyári szünidő nagy részét. Arra sem maradt igazán ideje, hogy diáktársai szabad életét élje, mert minden évben olyan feladatot kapott, amelyet akkor és ott jól kellett teljesítenie. Nem lázadozott, tette a dolgát. Természetes volt számára, hogy előbb-utóbb szerepet kell vállalnia a családi vállalkozás irányításában. Az első években óvatos és körültekintő vezető volt, aki nem tagadja, hogy akkor még édesapja szakmai tanácsaira hallgatva hozott döntéseket.

"Az élelmiszeripar veszélyes üzletág, nehezen viseli a kockázatot, ezért csak jól megfontolt döntésekkel, óvatos lépésekkel szabad előrehaladni" - mondja saját tapasztalatai birtokában. A fiatalember büszke arra, hogy ma már sok esetben a vállalatcsoportot érintő döntésnél is elfogadják a javaslatát.

Szívesen beszél arról is, hogyan sikerült kollégáival két évvel ezelőtt kimenteni a sajtgyárat a kritikus pénzügyi helyzetből. A Tejtermék Tanács megszűnése miatt úgy tűnt, elvesztettek 150 millió forintot, s emiatt vészhelyzetbe kerülhet a társaság, ám kvótavásárlással sikerült a teljes összeget visszaszerezniük.

Magyar József azt mondja: választhatott volna könnyebb életet, de olyan családban nőtt fel, ahol mindenki mindig kőkeményen dolgozott és dolgozik ma is. Gyermekkorától kötődik az élelmiszeriparhoz, hiszen nagyapja sajtmester volt, a térség elismert szakembere. Kamaszként pedig végigkísérhette édesapja munkáját, aki a rendszerváltás után a nulláról építette fel a Hungerit vállalatcsoportot, amely ma Csongrád megye legnagyobb foglalkoztatója.