Árháborút gerjesztene az óriásvágóhíd

A 2007-2013 közötti, következő uniós költségvetési időszakban épülhet meg az a magyarországi óriásvágóhíd, amely a beszállító sertéstartók tulajdonában állna - értesült lapunk. A termelőktől származó információk szerint továbbra is folynak a szakértői vizsgálatok a létesítés feltételeiről. A beruházás döntően a Nemzeti vidékfejlesztési terv (NVT) forrásain alapulna, ha az EU hozzájárulna ahhoz, hogy az NVT-ből, illetve a hozzá kapcsolódó nemzeti kiegészítő pénzekből erre forrásokat lehessen fordítani az új költségvetési ciklusban.

Az évi 1,5-2 millió hízó leölésére alkalmas üzem 25 milliárd forintos költséggel valósulna meg. A beruházás helyszíne egyelőre ismeretlen. A szervezésben részt vevő Vágóállat és Hús Terméktanács már az év elején azt regisztrálta, hogy a gazdák a 4 milliós országos sertéslétszám legalább egyharmadával, 1,3 millió hízóval vennének részt a programban, és a létrehozáshoz anyagi kötelezettséget is vállalnának.

A beruházást ugyanakkor egyre élesebb szakmai viták kísérik, mivel az ország 7 millió darabos vágókapacitása a leölhető sertésállományt most is jóval meghaladja. A gondokat tükrözi, hogy a ma már felszámolás alatt álló Zalahús Rt. nemrég évi 200 ezres, a Gyulai Húskombinát Rt. 300-350 ezres vágóvonalat szüntetett meg, és korábban a szegedi Pick is leállította 600-650 ezres kapacitását. Igaz, ez utóbbi januártól újraindul, miután a Csányi Sándor OTP-vezérhez tartozó Délhús 98 százalékos tulajdont szerzett a Pickben. Ezzel párhuzamosan viszont a Délhús a hatékonyságnövelés jegyében félmilliós vágóvonalat számol fel Pécsett (VG, 2005. szeptember 14.).

Árháború alakulhat ki a hazai sertéspiacon, ha állami támogatásokból újabb nagy vágóhíd épül - fogalmazott Menczel Lászlóné, a Magyar Húsiparosok Szövetségének titkára. Hozzátette: a beruházás indokolatlan belső konkurenciát teremtene a ma működő feldolgozóknak, ezért egyértelműen ellenzik a terveket. A szervezet szerint a termelők a vágóhíddal azt akarják elérni, hogy diktálhassák a felvásárlási árakat, holott a mai árproblémákért nem a húsipari cégek, hanem a piac a felelős. A feldolgozóknak is az a célja, hogy minél értékarányosabb késztermék-árakat érjenek el, de ezeket a hagyományos piacok is nehezen ismerik el. Ezért valószínűsíthető, hogy az új vágóhídnak sem lennének megfelelő piacai. Ha adódnak költségvetési források az ágazat számára, azokat inkább közösségi marketingprogramokra kellene fordítani - érvelt a titkár.

Éppen a költségcsökkentés és a hatékonyságnövelés érdekében van szükség a nagy kapacitású új vágóhídra - közölte Tóth István, a gazdálkodók szervezésében közreműködő Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára. A beruházás olyan új technológiákra épülne, amelyeket egyetlen ma meglévő feldolgozóüzembe sem lehetne gazdaságosan beépíteni - állapította meg.