Átalakulás előtt a MÁV
Egyértelmű, hogy el kell adni a MÁV Rt. azon részeit, amelyek nem tartoznak a vasúti infrastruktúrához - jelentette ki az állami vasúttársaság elnök-vezérigazgatója, hangsúlyozva, hogy nem döntéshozóként nyilatkozik. Gaál Gyula a cége árufuvarozási üzletága által szervezett CEE Rail 2005 konferencián ismertette a MÁV helyzetét, teendőit. Mint emlékeztetett, a vasúttársaság az elmúlt 12 év alatt 2,2 milliárd eurót költött fejlesztésekre, miközben létszáma 86 ezer főről 45 százalékkal, 47 ezer főre zsugorodott. Ám ahhoz, hogy a térség versenyképes cégévé váljon, 2013-ig további 7,6 milliárdra és újabb 20 százaléknyi karcsúsodásra van szüksége. A cégnél tehát 20 év alatt összesen 10 milliárd eurónyi beruházást kell megvalósítani bő 60 százalékos leépítés mellett.
Az ország 7700 kilométernyi vasúthálózatának körülbelül a 40 százaléka része valamelyik európai korridornak. Az ezen kívüli mellékvonalak közül a gazdaságtalanul működőket, azaz nagy részüket fel kell számolni 2013-ig - jelentette ki Gaál Gyula. A MÁV Rt.-nek ma 38-39 százalékos a piaci részesedése a hazai árufuvarozás és 20 százalék a személyszállítás piacán. Jórészt növekvő költségek és stagnáló bevételek mellett dolgozik. A cégelnök rámutatott: az állam mint tulajdonos elvárja a hatékony működtetést, a kötelező vasúti szolgáltatások teljesítését. A készülő vasúti törvénynek ezért szabályoznia kell például az állam és a társaság közötti közszolgáltatási szerződésből adódó költségek viselését, s megteremtenie a MÁV-ra vonatkozó uniós direktívák teljesíthetőségének jogi hátterét.
A várhatóan november 1-jétől hatályba lépő új vasúti törvény pontosan szabályozza a piaci szereplők működési feltételeit, az áruszállításhoz kapcsolódó kapacitáselosztással pedig az új vasúti hivatal foglalkozik majd - fejtette ki a rendezvényen Horváth Zsolt, a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára. Az új törvény megszületése mérföldkő abból a szempontból is, hogy megteremti a már liberalizált, de csak döcögve működő hazai vasúti fuvarpiac szereplőinek esélyegyenlőségét. Horváth Zsolt ugyanakkor kijelentette, hogy a tulajdonos csak a MÁV Cargo önálló cégbe szervezéséről döntött, de magánkézbe adását nem tervezi. Ugyanakkor e területre is kész magántőkét bevonni.
A tisztviselő szerint Magyarország - megfelelő fejlesztések esetén - Németország és a FÁK-államok közötti vasúti teherszállítás fordítócsomópontjává válhat. Ma azonban a 7,7 ezer kilométernyi vasúthálózatából csak 1,3 ezer kilométeren működik két sínpár, s csak 2,5 ezer kilométernyi villamosított. Utóbbi 30 százalékos arányát 55-re kell növelni.
A minisztérium tervezi a nyugat-európai nagy sebességű vasútforgalom Bécstől Budapestig tartó meghosszabbítását, és azt is, hogy a fővárost Bukaresttel, valamint Belgráddal összekötő vonalon a személyvonatok elérjék az óránkénti 160 kilométeres sebességet. Szorgalmazza továbbá, hogy az országban egységes szolgáltatást kínáló elővárosi vasúthálózat alakuljon ki. Az eddigi törekvések révén az elmúlt két évben 20 százalékkal nőtt a városok környezetének vasúti forgalma. A tárcánál azt fontolgatják, hogy német mintára pótdíjjal kellene sújtani a nehéz járműveket, hogy a közúti fuvarozást a vasútra tereljék. Ehhez politikai döntést kell hozni. (BHL)
