Előnyben az állattenyésztők
Az első helyre sorolná az állattenyésztő gazdaságokat a termőföldek úgynevezett elő-haszonbérleti rangsorában az agrár- és az igazságügyi tárca, hogy a telepek üzemeltetői hozzájuthassanak a működésükhöz szükséges földekhez - derül ki a minisztériumok közös tervezetéből. A tárcák a feltételek megteremtése érdekében a termőföldről szóló törvény módosítását javasolják a kormánynak. Az állattenyésztők (köztük vállalatok és szövetkezetek is) a ma hatályos elő-haszonbérleti sorrendben nem szerepelnek külön kiemelt, kedvezményezett csoportként. A változtatások nyomán viszont a jelenlegi haszonbérlőkkel "holtversenyben" kerülnének az első helyre.
A jogszabályi korrekcióval a kormány a száz lépés elnevezésű program nyáron meghirdetett agrárfejezetének tenne eleget, amely az állattenyésztők helyzetbe hozását irányozta elő. A kabinet szerint ez azért indokolt, mert az agrártermelés mostani szerkezete kedvezőtlen az állatállomány csökkenése miatt. Az állattenyésztés és a növénytermelés aránya ma 50-50 százalékos, holott a rendszeres gabonafelesleg jobb hasznosításához a kétharmad-egyharmados részesedés lenne kívánatos. Az állattartás fejlesztéséhez ugyanakkor szükség lenne arra, hogy a többnyire földhiányos gazdaságok (cégek) megfelelő területtel stabilizálják működésüket és csökkentsék termelési kiszolgáltatottságukat. (Mint ismert, a földtörvény jogi személyek tulajdonszerzését tiltja, ezért azok csak bérlettel juthatnak földekhez.)
Az elő-haszonbérleti sorrend első helye azt jelentené, hogy az állattenyésztő gazdaságok a mostani haszonbérlőkkel azonos eséllyel tarthatnának igényt a földekre, ha a ma hatályos bérleti szerződések lejárnak. Az állattenyésztő társaságok ezzel megelőznék a helyben lakó családi gazdálkodókat, őstermelőket és vállalkozókat is a bérleti rangsorban. Azonos ajánlatok esetén a földtulajdonosok dönthetnék el, hogy az állattartóknak vagy az eddigi haszonbérlőknek adják területeiket. A telepek üzemeltetőinek ugyanakkor a bérlethez több feltételt is teljesíteniük kellene. Így például a földeket kizárólag állattenyésztési tevékenységükhöz (takarmánytermelésre, trágyaelhelyezésre) használhatnák.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) a spekuláció megakadályozására előírná azt is, hogy csak azok bérelhetnének területeket, akik az ajánlatot megelőző évben gazdaságukat folyamatosan működtették. Ők is csak azokra a földekre tarthatnának igényt, amelyek a telepek fekvése szerinti településhez, illetve az attól legfeljebb 15 kilométerre lévő más helységek közigazgatási határához tartoznak.
Bár a törvénymódosítás általános érvényű változtatás lenne, a kormány száz lépés programja konkrétan csak 150 állattenyésztő gazdaság földhöz juttatását említi (Világgazdaság, 2005. július 6.). Ezek az FVM-hez tartozó Nemzeti Földalapnál (NFA) lévő állami földekből részesednének. Az NFA illetékesei elmondták: a szervezet az évi 10 ezer hektárnyi új haszonbérletnél úgy jár el, hogy azonos és jogszerű ajánlatok esetén az állattenyésztőket preferálja a pályázatokon. A tényleges földtulajdonszerzéshez viszont további jogszabály-módosítások kellenének - tették hozzá.
Nemcsak 150 telep, hanem szinte valamennyi állattenyésztő gazdaság földhiánnyal küzd - közölte lapunkkal Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója. Az agrártárca felügyelete alatt álló Agrárgazdasági Kutató Intézet most készít összesítéseket, de szakértők szerint az érintett vállalatok száma többezres nagyságrendű lehet. A szövetség ezért konkrétabb és átfogóbb stratégiai intézkedéseket vár - szögezte le az ügyvezető igazgató.
Szakértők szerint a törvénymódosítás feszültséget gerjesztene amiatt, hogy a mai haszonbérlőket és az állattenyésztőket "egészségtelen" licitálásra kényszerítené. Emellett csökkenne a családi és az egyéb agrárvállalkozások által bérelhető terület, ha az állattenyésztő jogi személyek - amelyek maximum 2500 hektárt (50 ezer aranykoronát) bérelhetnek - nagyobb eséllyel juthatnának földekhez.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) a földpiac burkolt megnyitását és egyes állattenyésztési vállalatok külföldi tulajdonosainak a helyzetbe hozását látja a tervezet mögött. Az elő-haszonbérleti jog később elővásárlási jogot jelenthet, ezért a Magosz a leghatározottabban visszautasítja a módosítási elképzeléseket - reagált Jakab István, a szervezet elnöke.
