Gyengébb az idei almatermés

Az idén előreláthatólag 150 ezer tonnával kevesebb almát szüretelhetnek le a gazdálkodók a tavalyinál, főként a csapadékos időjárás és a rossz ágazati jövedelemviszonyok miatt. A piaci szereplőket tömörítő Alma Terméktanács (AT) a termést 450 ezer tonnára becsüli, szemben a múlt évi 603 ezerrel. A hazai piac így is kínálati marad, épp ezért a gazdák többsége - dacára a felvásárlási árak várható emelkedésének - az irreálisan alacsonynak tartott tavalyi árbevételi szintre számíthat.

A jövedelmezőségi gondokra vezethető vissza, hogy a tulajdonosok a mintegy 32 ezer hektáros termőterület egyharmadát elhanyagolták, így azon semmilyen termés nem lesz - tudtuk meg Kovács Lajostól, az AT információs vezetőjétől. Az ültetvények további egyharmadán az almamennyiség elfogadhatónak tűnik, de minőségi problémák adódhatnak, mivel a tavalyi mérsékelt árbevétel miatt a termelők nem tudták megfelelően elvégezni a növényápolási munkálatokat. Így csak a terület fennmaradó egyharmadán valószínűsíthető, hogy mennyiségi és minőségi szempontból is elfogadhatóan alakul a szüret - állapította meg Kovács Lajos.

A gazdák a termés 80-85 százalékát általában ipari almaként értékesítik, míg a többit étkezésiként adják el. Az arány nem tükrözi feltétlenül a minőségi viszonyokat, mivel a gyümölcs egy része azért jut a sűrítménygyártókhoz, mert étkezési almaként nincs rá piaci vevő. Az AT információs vezetője szerint az idén várhatóan nő az ipari termény mennyisége a már említett időjárási és jövedelmezőségi okok miatt.

Az ágazati tapasztalatok szerint a piacon egyelőre bizonytalanság és kivárás érzékelhető, mert a szüret még alig kezdődött meg, és az árviszonyok sem alakultak ki. A mai előrejelzések szerint az várható, hogy a felvásárlók az ipari léalmáért többet fizetnek majd. A tavalyi ár kilónként 10 forint volt, most viszont egyes ajánlatokban 20 forintos bruttó ár is szerepel. A terméktanács szerint a nagyobb kereslet oka, hogy a sűrítménygyártók kisöpörték készleteiket a világpiaci termékárak emelkedése miatt. Mindemellett almaléből is kevesebbet gyártanak ebben az évben.

Egyelőre nincs ugyanakkor igazán komoly külpiaci érdeklődés az étkezési alma iránt, bár még finn, svéd, német, cseh, vagy FÁK-üzletek is szóba jöhetnek. Kovács Lajos elmondta: az EU-n belüli eladási esélyeket rontja, hogy több tagország nyomott áron most dobja piacra a tavalyról megmaradt hűtőházi almakészleteket, és az unióba nagy mennyiségű importáru is érkezett. A kínálat növekedése az étkezési alma magyarországi értékesítési lehetőségeit is szűkíti.

A termelők tapasztalatai szerint a piaci pozíciókat az is rontja, hogy a kereskedők továbbra is leszorítják a felvásárlási árakat. A golden almáért például 50 forint körüli kilónkénti árakat fizetnek, miközben a gyümölcsért 200 forintnál is többet kérnek a boltokban.