A hiányzó kőolaj-finomítói kapacitás jelentheti a globális energiaellátás Achilles-sarkát, legalább az évtized végéig - írja a múlt héten megtartott Oil & Money londoni konferencián elhangzottakra hivatkozva a Handelsblatt. Az elmúlt három évtizedben az alacsony finomítói árrések miatt a világ nagy olajvállalatai elhanyagolták a fejlesztéseket, ennek eredményeként egy globális léptékben közepesnek számító üzemzavar (mint a Katrina hurrikán pusztítása) is képes a kereslet-kínálat kényes egyensúlyát felborítani.

A szűk keresztmetszetet jellemzi, hogy míg az elmúlt tizenöt évben Európában nyolc, az Egyesült Államokban pedig húsz százalékkal emelkedett az üzemanyag-fogyasztás, a finomítói kapacitás ez idő alatt mindössze egy, illetve nyolc százalékkal bővült. A Szovjetunió utódállamainak kapacitása eközben harmadával visszaesett, igaz, ezt jócskán ellensúlyozta Dél- és Kelet-Ázsia finomítói kapacitásának hatvanszázalékos bővülése. Utóbbi térségben azonban az üzemanyag-fogyasztás is óriásit növekedett, így mindent összevetve a globális finomítóikapacitás-tartalék ma fele az 1990-esnek.

A globális kapacitáshiánynál is nagyobb gondot jelentenek ugyanakkor a lokális egyensúlytalanságok - nyilatkozta a napokban Thierry Desmarest, a Total francia olajmulti vezetője. Becslései szerint Európát nagyjából egyensúly jellemzi, az USA-ban és Ázsiában azonban súlyos kapacitáshiány mutatkozik. Thierry Desmarest szerint egyre nagyobb gond az is, hogy a világ finomítóinak túlnyomó többsége csak könnyűolajat képes feldolgozni, míg a termelésben egyre nagyobb súlyt képvisel a nehézolaj.

Piaci elégtelenségnek tartja a helyzetet a Handelsblatt által idézett Edmund Daukoru nigériai olajminiszter, aki szerint a multik ahelyett, hogy finomítóik fejlesztésre, illetve új kapacitások kiépítésére költötték volna a bezsebelt pénzeket, inkább kiosztották részvényeseik között. Ez a rövid távú gondolkodás súlyosan ártott a piacnak - tette hozzá a miniszter.

Ami az egyiknek piaci elégtelenség, a másiknak lehetőség: az utóbbi időben egyre több, a harmadik világ országaiban működő olajtársaság - köztük termelők - épít ki finomítói kapacitásokat. Az indiai Reliance például hatmilliárd dollárért ultramodern finomítót hozott létre, ahonnan a tervek szerint India mellett a világpiacot is el kívánja látni. Nagy esélyt látnak a kisebb, független olajfeldolgozók, mint a páneurópai Petroplus is: Marcel van Poecke, a hollandiai székhelyű társaság első embere szerint soha nem volt a szemfüleseknek olyan jó dolguk, mint manapság.