Hogyan dolgoznak a tervezők?
A II. Nemzeti fejlesztési terv (II. NFT) készítőinek munkáját számos tényező befolyásolja - véli Szepesi Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) főosztályvezetője. Sokat nyomnak a latban az első és a második terv közötti különbségek. Ezek közé tartozik, hogy a második tervben évente háromszor több forrást kell lekötni, mint az elsőben. A két terv időtartamban is különbözik: az első két és fél évre szólt, a második hét évre. Az elsőnél kiépült az intézményrendszer, vagyis a másodiknál már nem kell mindent elölről kezdeni, lehet támaszkodni az eddigi tapasztalatokra. További nagy különbség, hogy az első tervet csatlakozó országként készítettük, a másodikat már tagállamként - tette hozzá a hivatal illetékese. Az Európai Unió tagjaként részt vehetünk a vonatkozó rendeletek tárgyalásában, kedvezőbb az alkupozíciónk. A következő eltérés, hogy megváltozott a közösségi szabályozás. Az I. NFT egyetlen egységes dokumentum volt. A II. NFT egy csomag lesz, de több dokumentumból - a nemzeti stratégiai referenciakeretből és az operatív programokból - áll majd. Az I. Nemzeti fejlesztési tervhez készíteni kellett kiegészítő dokumentumokat, a másodikhoz nem kell. A tagállamoknak sokkal nagyobb a szabadsága és a felelőssége is.
Mindkettőnél az európai uniós polgárok pénzét osztja szét Brüsszel, azonos alapelvek (programozás, partnerség, társfinanszírozás stb.) alapján. Ügyelni kell például arra, hogy az addicionalitás elvét követve tartani tudjuk az itthoni fejlesztések GDP-hez viszonyított eddigi szintjét, az ezekre fordított hazai forrás nem lehet kevesebb arra való hivatkozással, hogy az uniós alapok elegendő fejlesztési forrást biztosítanak.
A II. NFT-nél a kidolgozás lépései is változnak. Az első az országos fejlesztéspolitikai koncepció (ofk) volt, amely összegyűjtötte és egységes keretbe foglalta a fejlesztési elképzeléseket. A II. NFT-hez már ezek közül válogathatnak. Most a komoly döntések következnek - jósolja Szepesi Balázs -, a fejlesztéspolitikai kabinet várhatóan az ősz folyamán elfogadja az operatív programcsomag struktúráját és a nemzeti stratégiai referenciakeret fő célrendszerét. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal a tárcákkal együttműködve ezek alapján készíti el a nemzeti stratégiai referenciakeretet. Közben zajlik az operatív programok kidolgozása, valamint a konkrét fejlesztési intézkedések, nagyprojektek előkészítése a tárcák és a régiók tervezőműhelyeiben. Vagyis egyszerre folyik stratégiai szinten a gondolkodás, a szakműhelyekben az egyes programok, programelemek kialakítása és annak vizsgálata, hogy a fejlesztések milyen intézkedések keretei között valósíthatók meg - szögezte le az NFH szakembere.
A különböző forgatókönyvek alapján az már látszik, hogy az I. NFT-ben működő szakterületek átültethetők a másodikba, nem kell újra kitalálni a dolgokat, inkább bővíteni lehet a kört. A tervezés módszereinél az alapvető különbség az, hogy sokkal nagyobb a feladat, és ezért sokkal strukturáltabb a munka is. Az I. NFT-t lényegében az operatív programok megírására létrehozott csapatok készítették el, rohammunkával. Most több az idő, van tapasztalat, és ráébredt a politika, hogy a Nemzeti fejlesztési terv nagyon fontos dolog. Éppen ezért sokkal erőteljesebb a politikai stratégiaalkotási szerep. Rájöttek az egyes tárcák is, hogy elképzeléseiket sokkal hatékonyabban kell koordinálni.
Régóta folyik a II. Nemzeti fejlesztési terv előkészítése. Rendkívül szoros az együttműködés a tudományos élet szereplőivel. Számos kutatóintézet dolgozik a fejlesztési terv egyes pontjainak előkészítésén, az elkészült tanulmányok mindenki által megtekinthetők a www.fejlesztéspolitika.gov.hu honlapon. És ami szintén nagyon fontos, sokkal hatékonyabb a partnerség, a társadalmi egyeztetés is.
Mivel a II. NFT-nél lényegesen nagyobb, szofisztikáltabb a feladat, mint az elsőnél volt, megpróbálják előre elkészített módszertan alapján végezni a munkát. Most készül el a stratégiaalkotás módszertana, amely rögzíti, hogy kinek mi a dolga, mit kell kidolgoznia. Ugyanígy készül az operatív programok kialakításának módszertana is. A párhuzamosságok kiküszöbölésére munkacsoportokat hoztak létre, amelyek közül a legfontosabb az indikátorokkal foglalkozik. Az Európai Unió ugyanis előírja, hogy nemcsak azt kell leírni, hogy mire mennyi pénzt költünk, hanem azt is, hogy a fejlesztéseknek milyen hatásuk van a gazdaság fejlődésére, versenyképességére, a munkahelyek számának növekedésére - közölte végül az NFH főosztályvezetője.
