Nagy összegű tartozás miatt pereskedtek
A kamatfizetésre vonatkozó jogszabálysértés nem tekinthető az ügy érdemi elbírálására kiható hibának. Emiatt a felülvizsgálati eljárás akkor sem rendelhető el, ha a kamatveszteség a tőkekövetelés többszöröse - szögezte le a Legfelsőbb Bíróság (LB) a következő jogvitában.
Az ügy érintettjei jelentős összegű tartozás miatt pereskedtek. Egyikük azért kérte a jogerős ítélet felülvizsgálatát az LB-től, mert a másodfokú bíróság jogszabálysértő módon határozta meg a fizetendő késedelmi kamat mértékét. Emiatt a kamatveszteség a tőkekövetelés többszörösét tette ki. A legmagasabb ítélkező fórum azonban elutasította a kérelmet. Döntésének indoklásában kifejtette: hiányoznak a felülvizsgálati kérelem törvényi feltételei.
A polgári perrendtartás (Pp.) szerint jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatának van helye, ha a törvényi feltételek fennállnak. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében felülvizsgálati kérelem akkor terjeszthető elő, ha a vitatott határozat az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértő. A Pp. példálózó felsorolásában az ügy érdemi elbírálására nem hat ki a jogszabálysértés, ha az a jogerős határozatnak a kamatfizetésre, a perköltség összegére vagy viselésére vonatkozó, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegzett költség megfizetésre kötelező részét érinti. Az LB-nek - mutatott rá a legmagasabb ítélkező fórum - azt kell vizsgálnia, hogy a kérelem megfelel-e a törvényi feltételeknek. A perrendtartás példálózó felsorolására figyelemmel csak annak eldöntésére hivatott, hogy a törvényben szereplő eseteken kívül még mi nem tekinthető az ügy érdemi elbírálására kiható jogszabálysértésnek. Arra azonban nincs felhatalmazása, hogy az ügy érdemére kihatónak minősítsen olyan jogszabálysértést, ami a törvény értelmében nem az. Az Alkotmánybíróság több határozatában is kifejtette, hogy a felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, és a törvényhozónak teljes szabadságában áll annak tartalmát és korlátait megállapítani. Ilyen korlátot állított fel a törvényalkotó, amikor az érdemi elbírálásra kiható törvénysértés esetére szűkítette a felülvizsgálati jogot, és meghatározta azt is, hogy a fő követelés járulékait érintő jogsértés - függetlenül annak súlyától - nem tekinthető az ügy érdemére kihatónak - szögezte le az LB.
