Négy ajánlat az Elektrára
A tegnap délelőtt 10 órás határidőre mind a négy pályázó benyújtotta a Budapesti Közlekedési Részvénytársaság (BKV) tervezett elektronikus jegy- és bérletrendszerére (Elektra) vonatkozó ajánlatát - tudtuk meg Koós Andrástól, az Elektra Budapest projektigazgatójától. A négy céggel, illetve konzorciummal a pályázati anyagok feldolgozását követően szeptember 22-től kezdik meg a tárgyalásokat a közlekedési vállalat képviselői.
A beérkezett ajánlatok a beruházásra és a tízéves üzemeltetésre 67 és 84 milliárd forint közötti összegeket tartalmaznak. Ezek az árak magukban foglalják a beruházott tőke után fizetendő kamatokat, az üzemeltetés tíz éve alatt felmerülő üzemeltetési, karbantartási és felújítási költségeket. A nettó beruházási költségek a jelenlegi ajánlatokban 5,5-21,5 milliárd forint között vannak. A projekt megvalósítására azért választottak tárgyalásos közbeszerzési eljárást, mert csak így lehet tisztázni az ajánlatok műszaki és szolgáltatási tartalmát, valamint a hozzá tartozó árakat - mondta el Koós András.
A budapesti tömegközlekedést alapjaiban megváltoztató elektronikus jegy- és bérletrendszer bevezetésére esélyes négy pályázó az EDS Magyarország Kft., a Sagem Magyarország Kft., a MÁV Informatikai Kft. és a
T-Systems. Az elképzelések szerint a nyertes pályázó kiépíti a rendszert, majd 10 évig üzemelteti azt, amiért a BKV rendelkezésre állási díjat fizet, így törleszti a vállalkozónak a beruházás és az üzemeltetés költségeit. Ezt követően a rendszer a BKV tulajdona lesz. Elsőként a földalattin találkozhatnak majd az utasok az új rendszerrel, az elképzelések szerint 2006 májusától. A következő lépés a 2-es és 3-as metró rendszerének kiépítése, ez 2006. november végére várható. Ezután a HÉV-vonalak kerülnek sorra, itt az eredeti elképzelések szerint 2007. május 31-én lépne életbe az új rend, míg a BKV többi felszíni járművén 2007. december végén. Az azonban csak a szerződéskötést megelőző tárgyalásokon derül ki, hogy átadnak-e embert, esetleg pénztárakat is a szolgáltatónak, hiszen a szállítót mindenképpen érdekeltté kell tenni a jegyeladás növelésében.
Az elektronikus jegy- és bérletkezelő rendszer bevezetésétől a menetjegy nélkül utazók kiszűrése révén évente 2,5-3 milliárd forintos többletbevételre számít a BKV - mondta el az Elektra projektigazgatója. További bevételt remélnek a vállalatnál a rendszernek köszönhetően sokkal pontosabbá és részletesebbé váló utasstatisztikák révén, hiszen az utazási szokásokat megismerve hatékonyabbá válhat a járatszervezés.
A BKV Rt. 2002-ben kezdett el komolyabban foglalkozni nemzetközi tapasztalatok hatására az elektronikus jegy- és bérletrendszer bevezetésének előkészítésével - mondta el Koós András. Akkor a hongkongi, szingapúri, római, portói rendszerek szolgáltak mintául. Azóta többek között Párizsban és Londonban is hasonló megoldásokat alakítottak ki, az utóbbi városban 1,2 milliárd fontba (436,5 milliárd forint) került a rendszer bevezetése és üzemeltetése 17 évre.
A konkrét lépéseket hátráltatta, hogy sokáig nem sikerült megtalálni azt a konstrukciót, amellyel megoldhatták volna a 15-20 milliárd forint körüli befektetést jelentő projekt finanszírozását. Sem a tulajdonos főváros, sem a BKV nem volt abban a helyzetben, hogy saját forrásból teremtse elő a szükséges összeget, és hitelfelvételre sem volt lehetőségük. Végül magántőke bevonása mellett döntöttek, az úgynevezett BOT konstrukciót - build, operate, transfer - választva, ami azt jelenti, hogy a megbízást elnyerő beruházók építik ki és üzemeltetik a rendszert meghatározott ideig, majd átadják azt a BKV-nak.
