Pluszpénz kell a kínai gabonaüzlethez
Az uniós támogatáspolitikai rendszer megváltoztatására lenne szükség ahhoz, hogy Magyarország jelentős menynyiségű gabonát szállíthasson Kínába - állítják hazai ágazati szakértők. Mint ismert, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a napokban jelentette be, hogy a távol-keleti ország eltörölte a magyar termények 1977 óta fennálló behozatali tilalmát. Kína évtizedeken át azzal érvelt, hogy a magyar áruk üszöggombával fertőzöttek. A hivatalos hazai várakozások szerint a mostani kedvező döntés nyomán évi 0,5-1 millió tonna magyar gabona találhat gazdára Kínában.
A növény-egészségügyi korlátozás felszámolása szükséges, de nem elégséges feltétele a kivitel beindulásának - fogalmazott lapunknak Makay György, a Gabonaszövetség főtitkára. Megítélése szerint a szabadpiaci áruk kínai eladásához arra lenne szükség, hogy az EU módosítson a ma alkalmazott, minden tagországra egységesen vonatkozó exportpályázati elven. Magyarország ugyanis a távol fekvő tengeri kikötők miatt "logisztikai hátrányban" van, ezért az uniónak plusztámogatást kellene nyújtania a fuvarozási többletköltségekhez. Ugyancsak változtatni kellene a jelenlegi gyakorlaton a Magyarországon lévő, uniós intervenciós gabonakészletek megmozdításához is. A nagyobb mennyiségű kínai szállításokhoz arra lenne szükség, hogy Brüsszel szakítson a mostani óvatoskodó, "kis lépéses" értékesítési politikával - közölte a főtitkár.
Mint ismert, csaknem 4 millió tonna tavalyról származó intervenciós áru halmozódott fel az országban, illetve jelentős ó- és újtermésű készletek vannak az ágazati szereplőknél is. Orbán Imre, az Agrograin Rt. vezérigazgatója ugyanakkor közölte: a mai belföldi árak mellett a gabona uniós plusztámogatások nélkül nem versenyezhet a más országokból (például Ausztráliából) származó terményekkel a távoli kínai piacon. Más szakértők szerint nem véletlen, hogy a növény-egészségügyi korlátok eltörlését évtizedeken keresztül nem kényszerítették ki kétoldalú üzleti érdekek. (HL
