Sármellékre jön a Ryanair - vidéken a külföldi fapadosok!
Sármelléken tárgyal Európa legnagyobb diszkont-légitársasága, az ír Ryanair - tudta meg a Világgazdaság. Értesüléseink szerint, ha a következő néhány hétben sikerül megegyezni, akkor legkorábban jövő áprilistól menetrend szerinti járatok közlekedhetnek a Balaton melletti légikikötő és feltehetően London, illetve később Frankfurt között. Az üzemeltető Fly Balaton Kft. nem cáfolta értesülésünket, sőt hozzáfűzte: más nagy fapados céggel s több hagyományos légitársasággal is tárgyalnak. Azt szeretnék, ha a tágabb vonzáskörzetben élő mintegy kétmillió ember nem Budapestről vagy Bécsből indulna útnak, hanem Sármellékről.
Valószínű az is, hogy a Malév - az idei sikeres stuttgarti után - jövőre Koppenhágába és Berlinbe is indít járatot Sármellékről. Reményeik szerint mind több kiutazó üzleti utas is lesz az egyelőre főleg német és skandináv városokból érkező turisták mellett. Görög, török és tunéziai célállomásokra is közlekednek majd chartergépek. (Mint jelenleg Debrecenből. A cívisvárosban szintén megjelenhetnek új légitársaságok, ott megfelelők a körülmények, és a reptér státusa már nemzetközi.) Sármelléken az európai szintű kiszolgálást egyebek között az év végéig kétmilliárd forintért elkészülő új, a schengeni normáknak is megfelelő utasterminál, a már átadott fénytechnikai berendezés és kibővített parkoló jelenti.
Hasonlóan nagyszabású tervei vannak Pécsnek, ahol az önkormányzat várhatóan ma adja áldását a pogányi repülőtérre tervezett új utascsarnok kétmilliárd forintért történő megépítésére. Ez is megfelel majd a schengeni előírásoknak, és Ács Gyula ügyvezető igazgató szerint hét hónap alatt elkészülhet. Évente százezer utast szolgálhatnak majd ki. Az üzemeltető a megyei idegenforgalmi cégekkel és hatóságokkal közös akciókat is tervez. A keresletre nem lehet panaszuk, hiszen az osztrák Austrian Airlines éppen a napokban közölte, hogy közvetlen járatokat szeretne indítani Pécsről.
A Székesfehérvárhoz közeli Börgönd a Közép-Dunántúl regionális légiközpontja szeretne lenni. Az Alba Airport Kft.-t friss tőke (csaknem 500 millió forint) segíti ebben. A pénzt a magyar tulajdonú ingatlanfejlesztő és -befektető társaság, a Biggeorge's NV Rt. adja. Ez az első eset, hogy hazai ingatlanfejlesztő átfogó repülőtéri projektbe szállt be. A beruházási összeg hosszabb távon a 15 milliárd forintot is elérheti. A létesítési engedélyt várhatóan jövő nyáron szerzik meg, az átadás határideje 2009 közepe, de optimista becslések szerint a 2008-as nyitás is elképzelhető. A logisztikai szolgáltatásokat is nyújtó repülőtér Budapestről a kapcsolódó M2-es és M4-es metróállomásokról lesz elérhető átszállás nélküli vasúti csatlakozással és közvetlen autóbuszjáratokkal.
A Vidéki Repülőterek Szövetsége ugyanakkor nem elégszik meg azzal, amit az idén és jövőre kap a kormányzattól. Úgy vélik, a kiemelt légikikötők mellett a kisebb, de fontosakra is költeni kellene. Ilyen a szegedi, amely most évente csak 20-30 millió forintot kap az önkormányzattól. Itt az idén szinte alig volt forgalom; a túlzott környezetvédelmi igények miatt elhúzódtak a 1,5 milliárd forintért megépülő új kifutópálya előkészületei - kesergett Podolcsák András igazgató. A beruházást jövő nyáron befejezik, így újra beindulhat a kis gépes forgalom Dániába, Hollandiába és Szlovéniába. Szerinte a közeli autópálya és a kifutópálya közötti terület déli részén ipari park vagy más logisztikai funkció is életképesnek tűnik.
A 14 tagú szövetség szerint tarthatatlan, hogy míg a nálunk kisebb Szlovákiában öt, Romániában pedig 19 vidéki nemzetközi repülőtér van, addig Magyarországon csak Debrecen, illetve Sármellék kapta meg ezt a címet. Kezdeményezik, hogy a vidéki repülőterek az alap-infrastruktúra fejlesztésére kapjanak állami támogatást. Ugyanakkor szeretnék elérni, hogy az állam törölje el a határnyitási díjat, amelyet jelenleg a debrecenin kívül az összes repülőtéren meg kell fizetniük az utasoknak. Sármelléken tavaly április és október között 18 millió forint volt ez az összeg.
A regionális repterek hasznát nehéz megbecsülni, erre csak a fejlesztést követő harmadik vagy negyedik évben nyílik mód. Pécs és Pér esetében már lezajlott a beruházás első szakasza, amely a becslések szerint 1,2-1,6 milliárd forinttal növelte a kistérségben működő vállalkozások bevételét. Másutt - például Békéscsabán - más sorrendet választottak: ott nem az alap-infrastruktúrát építették először újjá, hanem az utasforgalmi épületet.
