Siker és kudarc - kőkemény nyilatkozat a magyar borosgazdáktól

A magyar bor: siker - olvasható a nyilatkozatban - amelyet több mint nyolcvan országosan ismert borász és pincetulajdonos írt alá. "15 év alatt újrateremtettük a szőlőbirtokokat, pincéket. Borainkkal új és igényes fogyasztói közönséget teremettünk. Megjelentek a felkészült borszakírók és borfogyasztók.

Nemzetközi szakmai elismeréseket kaptunk, hozzájárultunk az ország javuló arculatához. Töretlenül fejlődve mintát mutatunk az országnak kimeríthetetlen termőhelyi, emberi lehetőségeinkről.

A magyar bor: kudarc. A termelés tekintélyes része szőlőt nem látott hamisítvány. A csökkenő export egyre inkább romló minőségben, a belső piacból jelentős állami marketingtámogatással növekvő részt követelő külföldi borok, eltűnő tájalkotó szőlőültetvények Európa legjobb termőhelyein. Európa többi országához mérten példátlanul magas adó-teher, hiányzó közös bormarketing, újabb terheket jelentő EU-csatlakozás, ellehetetlenülő szőlőtermelők. Az elüresedő falvak jelzik, hogy ez korántsem a bor gondja.

2006-ban megkezdődik az Európai Unió bor-termékpálya politika újratárgyalása. Alakulóban van a nemzeti borstratégia. Ezekkel összefüggésben folyik a magyar bortörvény, a hegyközségekről szóló törvény, a melléktermékek kötelező lepárlásáról, a kivágási támogatásokról szóló rendeletek módosításának, illetve megalkotásának munkája, alakul a nemzeti bormarketing szervezete, forrásai talán a közeljövőben megteremtődnek.

Mindezekkel kapcsolatban az a véleményünk:

Az újvilági tömegborokkal szemben védekezésre kényszerült EU számára a jelenlegi pazarló, visszaélésekre módot nyújtó és rossz hatékonyságú termékpálya-politika elfogadhatatlanná vált.

A felesleghez vezető ültetvények kivágásának, az eladhatatlannak bizonyult asztali borok utólagos, szezon utáni lepárlásának a támogatása a liberalizált módon termelt és importált, állami marketinggel támogatott ausztrál, chilei, dél-afrikai borok dömpingje mellett már nem eredményezi a piac egyensúlyát, sőt indirekt módon az importot ösztönzi.

Új támogatási rendszerre van szükség:

amely nem a piacról történő kivonást, hanem a versenyképes feltételek mellett megtermelt borok piacra kerülését szolgálja. Az új rendszernek a tömegborok esetében a nagy volumenben, egyenletes minőségben, jó ár-érték aránnyal termelő integrációk, szövetkezések, társaságok kialakulását, közös márkák létrehozását kell támogatnia, hogy termékeik javuló eséllyel vegyék fel a versenyt az importtal. Ezek esetében a hozamok korlátozása, a szigorú borászati előírások versenyképességet rontó tényezővé válhatnak, ezért feleslegesek.

Az eredetvédett borok termelői teljesen más jellegű szabályozást igényelnek. Esetükben a korlátozott hozamok, a borjavítási eljárások korlátozása változatlanul eszköze lehet a hagyományos minőség megőrzésének, az adott helyről származó kínálat korlátozásának, illetve a piaci egyensúly kialakításának. Ezek termelésére olyan termőhelyhez kötődő családi vállalkozások alkalmasak, amelyek alapvetően saját birtokukról származó szőlőt dolgoznak fel, rendszeresen fogadnak vendégeket, esetleg foglalkoznak vendéglátással és szobakiadással is.

A támogatást a kisebb hozam melletti minőség javítására (pl. kisebb hozamú, jobb minőséget adó klónok szelektálása, birtok-, pincegépesítés) és a gasztronómiai piacra jutásra, közvetlen fogyasztói értékesítésre, borutak kiépítésére, jelölésére, marketingjére, közösségi - termőhelyi - marketingakciókra igényelnek. (Ebben a kategóriában a háznál történő eladások aránya Nyugat-Európában 60-70%, nálunk 15-20%.)

A magyar bortörvény módosítására rosszkor, a számunkra keretet jelentő uniós termékpálya-politika reformjának időszakában kerül sor. Az FVM által adott magyarázat szerint - a borhamisítás elleni halaszthatatlan fellépés miatt - okkal.

A módosítási elképzelések egyike sem alkalmas azonban a hamisítások visszaszorítására.

A miniszteri rendelettel újra bevezethető zárjegy nemcsak aránytalan adminisztratív és anyagi terheket róna a termelőkre, de azt a látszatot is kelthetné, hogy az ezzel ellátott borok nem lehetnek hamisítványok. A tapasztalatok szerint gyakran fiktív mennyiségekkel és minőségi értékekkel ellátott szőlőszármazási igazolások alapján készülő borok, valódiak és hamisak egyaránt hordhatnák ezt a jegyet.

A hatósági jogkörben eljáró hegybírók ellenőrzése állami feladat, amelyet légi felvételekkel, termésbecsléssel, szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel láthatnának el az FVM köztisztviselői. Alkalmatlan eszköz a hamisítás elleni fellépésre az OBI által minta alapján végzett forgalomba hozatali ellenőrzés is, ha nem követi rendszeres piaci utóellenőrzés. Meggyőződésünk szerint az ezen a két területen folytatott állami ellenőrzés jelentősen visszavethetné a hamisítást.

A további tervezett módosítások közül veszélyesnek, az európai szabályokkal ellentétes szelleműnek, visszaélésekre alkalmasnak tartjuk azt, amely miniszteri hatáskörbe utalná azon községek borvidékbe sorolását, amelyben borászati üzem működik, akkor is, ha nem rendelkezik szőlőterülettel.

A minőségi borok kategóriájának értelmetlen föllazítását eredményezné a 15MM természetes cukortartalmú mustok és a 160 mázsás hozamok engedélyezése.

A kivágásokkal, illetve az EU kivágási támogatásaival kapcsolatban az alábbiakat tartjuk fontosnak: a törvény rendelkezzen a "védett szőlőterület" meghatározásáról, hogy elkerülhető lehessen a tájképileg, vagy más szempontból különleges értékű termőhelyek végleges, spekulatív célú kivágatása. Ezek esetében ne lehessen igénybe venni az EU támogatását, amennyiben a terület jelenleg parlagon van, újratelepítéséhez az FVM ingyenesen biztosítson a nemzeti tartalék terhére kvótát. Ezekért a területekért felelünk a következő generációknak!

A kivágásokkal kapcsolatban szükségesnek tartjuk a legnagyobb mértékű nyilvánosságot. Minden esetben tegyék közzé a kivágási igényeket, a támogatások igénylőit, indokaikat és az engedély indoklását! A kivágások véleményezésénél, akárcsak, a származási igazolások esetében elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a hegyközségi nyilvántartás lehessen az igény számszaki alapja. Kivágni csak olyan ültetvényt lehessen, amelyről állapotfényképet is csatoltak!

Egyetértünk a borhamisítás minősített eseteinek megfogalmazásával, de egészítsék ki annak mennyiségi kritériumával is. Valóban nem méltányos, hogy ugyanolyan hamisítónak tekintsék az öreg tsz-traktorost, aki egy rossz évjáratban a megengedettnél 10 kiló cukorral többet tett a 15 hl szürkebarátjába, mint a 30 000 hektó cukorcefrével rajtakapott "üzletembert".

A nemzeti bormarketing mélypontjáról való elmozdulásnak tekintjük azt az FVM által nyilvánosságra hozott elképzelést, hogy a megszüntetendő jövedéki adó továbbra is beszedésre kerülő összegét a borászszakma reprezentatív szervezeteire bízzák. Bízunk abban, hogy az egyre jobb magyar borok nagyban segíthetik az országarculat alakítását, és az ország javuló képe pozitívan hat vissza a borok piaci helyzetére.

Munkánkkal, borainkkal a továbbiakban is hozzá akarunk járulni Magyarország kedvező megítéléséhez, és felajánljuk együttműködésünket azért, hogy a bor Magyarország egyértelmű sikertörténetévé válhasson."